120669. lajstromszámú szabadalom • Fémburás elektroncső

Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120669. SZÁM. VIL'D. OSZTÁLY. — I. 3397. ALAPSZÁM. Fémburás elektroncső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. cég, Újpest. A bejelentés napja 1935. évi július hó 8-ika. A találmány célja az újabban javasolt, fémburás elektroncsövek elektródarendszerének olyan felépítése és kiképzése, melynek folytán az elektródarendszer az eddi-5 gieknél merevebb és pontosabban gyártható, minek következtében az ilyen csövek villamos és egyéb tulajdonságai az eddigieknél kedvezőbbek. A fémburás csövek tudvalevőleg olyan 10 felépítésűek, hogy alapjuk egy csészealakú, karimás fémlemez, melynek alsó felére illeszkedik az érintkeződugaszokat hordó szigetelőtárcsa, f első fele pedig az elektródarendszert és a hozzá légzáróan illeszkedő, 15 rendszerint ráhegesztett, fémből készült, süvegalakú burát hordja. Az árambevezelődróitok az alaplemezbe beillesztett üveggyöngyökön vannak átvezetve, bizonyos csölipusoknál egy árambe vezetődrót a búra 20 tetején ugyanígy van kivezetve. Az ilyen csövek eddig javasolt felépítéseinél az anóda az alaplemezhez a többi elektródától függetlenül, rendszerint az alaplemezhez erősített gyűrűalakú toldathoz erősített 25 csillámlemezkékkel volt kapcsolva és a többi elektróda alkotta elektródarendszer tartódrótjait az eddig használatos üvegburás csövekéhez hasonlóan, két, egymással párhuzamos, aránylag vékony nikkeldrót 80 képezte, melyek vízszintes szárával az alaplemezhez hegesztett U-alakú alakzat egymással párhuzamos, függélyes szárait alkotLák. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen elek-35 tródarendszerfelerősítés meglepő módon fémcsöveknél, annak ellenére, hogy anyaga és méretei a hasonló, nagyságú elektródarendszerekhez üvegcsövekben használtakénak nagyjában megfeleltek és alakja és rögzítési módja folytán merevnek kellett ío volna "lennie, nem vezetett az elektródarendszer jó rögzítése szempontjából kielégítő eredményekre, noha az elektródarendszert még az aránylag vastag árambevezetődrótok is támasztották. E káros 45 jelenség okát kutatva, azt találtuk, hogy az a cső eltérő előállítási módjában rejlik, mert a fémcsövek előállításuk folyamán 900 C°-ra sőt még magasabb hőr mérsékletre hevülnek, melv az alaplemez- 50 zel jó hővezetői összeköttetésben álló elektródarendszertartódrótok anyagában káros elváltozásokat okoz. E nehézséget a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az elektródarend- 55 szer tartószerveit eddig szokatlan anyagokból, méretekben és kivitelben készítjük, hogy a fémcsöveknél fellépő szokatlan hőmérséki igénybevételeknek ellenállhasson. A találmány szerinti csövek legalább ka- 60 tódából és még egy elektródából, pl. rácsból álló elektródarendszerének tartására szintén olyan tartószerveket alkalmazunk, melyek az alaplemezzel villamos és hővezetői összeköttetésben állanak, azonban 65 ezeket az eddig szokásosak jóval nagyobb keresztmetszetűekre hőálló, legalább is a nikkelnél hőállóbb fémből, célszerűen ötvözött acélból, pl. wolframacélból, legalább másfél négyzetmilliméternél nagyobb 70 keresztmetszetűre1

készítjük. Ennek megfelelően, ha csak két tartószervet alkalmazunk, azokat legalább 1 mm átmérőjű drótból, vagy legalább e keresztmetszetnek megfelelő inercianyom a tékú, a körtől el- 75 térő, más keresztmetszetű fémrúdból ké-