120654. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelős szerkezet

Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120654. SZÁM. II/c. (II/h.) OSZTÁLY. — C. 3024. ALAPSZÁM. Szénportüzelőszerkezet. N. Y. Carbo-Union Industrie Maatscliappij cég, Rotterdam (Hollandia), mint a Kohlenscheidungs-Gesellschaft m. b. H. cég", Berlin jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi november hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 4-ike. A találmány közvetlenül a tüzelőtérbe fúvató és a tüzelőtéren kívül elrendezett verőmahnökkal ellátott szénportüzelőszerkezet, különösen gőzkazánokhoz. 5 Ilyen .tüzelőszerkezeteket újabb időben nedves tüzelőanyagok, különösen nyórsbarnaszén elégetésére gyakran alkalmaztak, amikor is a tüzelőanyagot a malmon, illetőleg a, malmot a tüzelőtér por bevezető 10 nyílásaival összekötő csatornán vagy aknán belül íűtőlevegővel vagy füstgázokkal vagy keverékükkel szárítottak. Miután a malomból a tüzelőtérbe lépő poráraim olyan nagyságú szénrészecskéket 15 vitt -magával, amilyenket a tüzelőszerkeziet huzama a tüzelőtérben nemi tudott lebegésiben tartani, ezek a tüzelőanyagrészek, melyek mennyisége némely esetben jelentékeny volt, el nem égett anyag alak-20 jában a tüzelőszerkezet hamútölícsérjébe hullottak. E hátrány elkerülésére a banwtöleséreket úgynevezett kiégető rostél yokival látták el, melyeken át a kihullott tüzelőanyagok elégetésére égési levegőt ve-25 zettek be. Ez a segédeszköz azonban nem kielégítő, mert amikor a rostélyokaí időnként ki kell üríteni, a hamluban még míindiig el nem, égett anyag megy veszendőbe. Ezenfelül a, rostélyokon át bevezetett 30 levegőre sokkal inkább a malomban és pedig a tüzelőanyag szári lőszerenként van szükség. Végül a kiégető rostélyck kezelése az üzemet járulékosan terheli. Ezeket a hátrányokat a találmány ér-35 telmiében oly módon küszöböljük ki, hogy a tüzelőtérben adódó maradékokat teljesen vagy részben a malomba vezeti ük vissza. Ily módon az egész égési levegői a tüzelőanyag szárítására és a, tüzelőtérbe 40 való szállítására hasznosíthatjuk. A tüzelőtérben keletkezett tüzelőányagrészeket ismét megőröljük és por alakjában elégetjük. Ily módon a malomban egyidejűleg a száritóteljesítményt fokozzuk, 45 mert a tüzelőtérben adódó, a malomba visszavezetett maradékokban lévő hő a tüzelőanyag' szárításra kihasználhatóvá válik. Ha a tüzelőtérben adódó maradékok teljes mennyiségét a malomba visz- 50 szavezetjük, akkor a tüzelőtér természetesen nem alkalmazható többé a kiégetett hamu gyűjtésére, hanem a. hamut a tüzelőszerkezet után iktatott járatokban kell felfogni- A tapasztalat azt mutatta, 55 hogy az ilyen, üzemnek a legöbb esetben nincs akadálya, mert különösen barnaszén eltüzelése esetén a tüzelőszerkezot huzama a hamumennyiség legnagyobb részét az utána iktatott járatokba ragadja 60 és a tüzelőtérben majdnem csak azt a mennyiséget kapjuk, mely a lángból kihüllőt'. íüzelőanyagrászeknek felel meg. Ha nem akarjuk, hogy a hamu teljes mennyisége a tüzelőszerkezet járataiba 65 jusson, akkor vissjziavezethetjük a malomba a tüzelőtérben kapott maradékoknak csak azt a részletét, mely el nem égett anyagot tartalmaz, míg a tüzelőtérben kapott egyéb maradékokat szokásos 70 módon a hamuterekbe juttatjuk. Evég-