120650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen edzhető acélok átedzésére és átnemesítésére

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 20650. SZÁM. XlI/e. OSZTÁLY. — A. á213. ALAPSZÁM. Eljárás nehezen edzhető acélok átedzésére és átnemesítésére. Oesterreichisch-Alpine Montangesellschaft cég, Wien. A bejelentés napja 1938. évi január hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi február hó 25-ike. Ismeretes;, hogy acélok, különösen olya­nok, amelyek krómmal és molibdénnel vannak ötvözve (takarékacélok), a neme­sítésnél nagy különbségeket mutatnak a 5 nemesítési értékekben a szél és a mag között, ha a keresztmetszeti méretek kb, 40 mm átmérőnél nagyobbak. Nagyobb értékű acélok előállítása céljából, amelyek­nek nincs az a hátrányuk, eddig bizonyos 10 ötvözetelemekct, különösen nikkelt keltett hozzáadni, minthogy a nikkel a nemesít­hetőséget, amelynek mértékeként általá­ban a nyúlási határ és szakítási szilárdság viszonyát tekintik, megjavítja. Hogy acé-15 lok, különösen az ú. n. takarékacélok az átnemesíthetőség tekintetében kedvezőtle­neknek tekintetnek, kitűnik már a vonat­kozó próbavételi-előírásokból, amelyekben le van rögzítve^ hogy a vizsgálathoz való 20 próbát, a munkadarab átmérőjére való tekintet nélkül, a széltől 20 mm-nyi távol­ságban kell venni. A nemesítés tudvalevőleg olymódon tör­ténik, hogy a munkadarabot az acélfaj-25 tának és az edzőszernek megfelelő hőmér­sékletre hevítik és azonnal az elért hőmér­séklet-kiegyenlitődés után hirtelen lehűtik és azután újból felhevítik. A hirtelen-lehű­tési hőmérsékletet nagy lehülési sebesség-30 nek ós ezzel szándékolt nagy mélyhatás­nak az elérése céljából lehetőleg magasra választják, avégből is, hogy a szilárd oldat területét a vas, vaskarbid-diaigrammban megbízható módon elérjék. Ezzel azonban 35 a szemcseeldurvulásnak és a rovátkolási szívósság csökkenésének a veszélye van összekötve, E hátrányok ellensúlyozására különleges olvasztó-, illetve öntőmóds^ere­ket választanak. A hőmérséklet a rákövet­kező megereszitésnél főleg az acélnak szán- 40 dékolt használati szilárdsága által van meghatározva és annál alacsonyabbra vá­lasztandó, minél nagyobbnak kell lennie a kívánt használati szilárdságnak. Mint­hogy a tapasztalat szerint durvaszemcséjű 45 acél könnyebben edződik át, feltételezik, hogy a szilárd oldatok területében levő nagyobb ausztenitszenicse jobb átedzhető­séget biztosít; másrészt éppen durvább ki. indulási-ausztenitszemcsés acélok fokozot- 50 tabb érzékenységet mutatnak az edzési hőmérséklet tekintetében. Amint azt már most rendszeres vizs­gálataink mutatták, meghatározott mély­hatásnak az eléréséhez nem a hirtelen-le- 55 hűtési-hőmérséklet mint olyan, de nem is a szemesen agyság magában mérvadó. Azon elgondolásból kiindulva, hogy az edzés az aláhűtés jelensége, amely egész általános­ságban erősbödik, ha a magszám (Keim- 60 z;ahl) csekély, módszereket kerestünk a magszám csökkentésére* Ama már előbb tett megállapítás, hogy durvaszemcséjű acél könnyebben edzhető át, azzal van megindokolva, hogy a dúrvaszemcséjü acél 65 csekélyebb magszámokkal bír magában véve, azonban nem a szemesenagyságj, mint olyan, az oka e jelenségnek. Egy csekély magszámú finomszemcséjű acél­nak ezen elgondolás szerint legalább épp 70 oly jól kellene átedzhetőnek lennie, mint a durvaaszemcséjűnek anélkül, hogy utób­binak a hátrányaival — edzési érzékenység és csekély rovátkolási szívósság a nemesí­tés után — bírna. Azt találtuk, hogy ezek- 75 nél az acéloknál a fajta sajátságához tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom