120650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen edzhető acélok átedzésére és átnemesítésére

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 20650. SZÁM. XlI/e. OSZTÁLY. — A. á213. ALAPSZÁM. Eljárás nehezen edzhető acélok átedzésére és átnemesítésére. Oesterreichisch-Alpine Montangesellschaft cég, Wien. A bejelentés napja 1938. évi január hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi február hó 25-ike. Ismeretes;, hogy acélok, különösen olyanok, amelyek krómmal és molibdénnel vannak ötvözve (takarékacélok), a nemesítésnél nagy különbségeket mutatnak a 5 nemesítési értékekben a szél és a mag között, ha a keresztmetszeti méretek kb, 40 mm átmérőnél nagyobbak. Nagyobb értékű acélok előállítása céljából, amelyeknek nincs az a hátrányuk, eddig bizonyos 10 ötvözetelemekct, különösen nikkelt keltett hozzáadni, minthogy a nikkel a nemesíthetőséget, amelynek mértékeként általában a nyúlási határ és szakítási szilárdság viszonyát tekintik, megjavítja. Hogy acé-15 lok, különösen az ú. n. takarékacélok az átnemesíthetőség tekintetében kedvezőtleneknek tekintetnek, kitűnik már a vonatkozó próbavételi-előírásokból, amelyekben le van rögzítve^ hogy a vizsgálathoz való 20 próbát, a munkadarab átmérőjére való tekintet nélkül, a széltől 20 mm-nyi távolságban kell venni. A nemesítés tudvalevőleg olymódon történik, hogy a munkadarabot az acélfaj-25 tának és az edzőszernek megfelelő hőmérsékletre hevítik és azonnal az elért hőmérséklet-kiegyenlitődés után hirtelen lehűtik és azután újból felhevítik. A hirtelen-lehűtési hőmérsékletet nagy lehülési sebesség-30 nek ós ezzel szándékolt nagy mélyhatásnak az elérése céljából lehetőleg magasra választják, avégből is, hogy a szilárd oldat területét a vas, vaskarbid-diaigrammban megbízható módon elérjék. Ezzel azonban 35 a szemcseeldurvulásnak és a rovátkolási szívósság csökkenésének a veszélye van összekötve, E hátrányok ellensúlyozására különleges olvasztó-, illetve öntőmóds^ereket választanak. A hőmérséklet a rákövetkező megereszitésnél főleg az acélnak szán- 40 dékolt használati szilárdsága által van meghatározva és annál alacsonyabbra választandó, minél nagyobbnak kell lennie a kívánt használati szilárdságnak. Minthogy a tapasztalat szerint durvaszemcséjű 45 acél könnyebben edződik át, feltételezik, hogy a szilárd oldatok területében levő nagyobb ausztenitszenicse jobb átedzhetőséget biztosít; másrészt éppen durvább ki. indulási-ausztenitszemcsés acélok fokozot- 50 tabb érzékenységet mutatnak az edzési hőmérséklet tekintetében. Amint azt már most rendszeres vizsgálataink mutatták, meghatározott mélyhatásnak az eléréséhez nem a hirtelen-le- 55 hűtési-hőmérséklet mint olyan, de nem is a szemesen agyság magában mérvadó. Azon elgondolásból kiindulva, hogy az edzés az aláhűtés jelensége, amely egész általánosságban erősbödik, ha a magszám (Keim- 60 z;ahl) csekély, módszereket kerestünk a magszám csökkentésére* Ama már előbb tett megállapítás, hogy durvaszemcséjű acél könnyebben edzhető át, azzal van megindokolva, hogy a dúrvaszemcséjü acél 65 csekélyebb magszámokkal bír magában véve, azonban nem a szemesenagyságj, mint olyan, az oka e jelenségnek. Egy csekély magszámú finomszemcséjű acélnak ezen elgondolás szerint legalább épp 70 oly jól kellene átedzhetőnek lennie, mint a durvaaszemcséjűnek anélkül, hogy utóbbinak a hátrányaival — edzési érzékenység és csekély rovátkolási szívósság a nemesítés után — bírna. Azt találtuk, hogy ezek- 75 nél az acéloknál a fajta sajátságához tar-