120620. lajstromszámú szabadalom • Villamos kábel, valamint eljárás és berendezés annak előállítására

4 1.20G2V. A (38) vezeték fölött helyben maradó szabadon futó (39; vezető görgő fekszik, amelyen a (15) mag halad tova és amely megakadályozza, hogy a (15; mag idő előtt 5 a (18) szalagra kerüljön. A (38) vezetékből a (18; szalag a (40) hajlító görgőre fut és ezután a (41. 12\ valamint (43. 44; görgők között halad át, amelyek a szalag két szélét hajlítják '8. 10 ábra). Az említett görgőpárok felső Il i és (13; görgőinak félköralakú domború kerülete van. viszont az említett görgőikkel együtt működő (42; és (44; görgők kerületi felülete, megfelelően homorú. Az 15 egymással együtt működő (41) és (12;, illetve (43) és. (44) görgők között a szalag hullámainak magasságával egyenlő köz van. A (41) és (13; görgők homlokfelülete előtt elrendezett 10 görgő legfelső pontja a 20 (41—43) görgök legalsó poníjia fölött vau és a (40;, valamint (41. 43; görgők közölt levő távolság megközelítőleg a szalag hullámainak magasságával egyenlő. Az előzőkben említett görgőknek nincsenek hul-25 Minősítő, illetve ráncosító fogai. Amint a szalag a , 40; görgő fölött és a (41. 13 görgők alatt tovamozog, hoszs/.anl elhajlik, illetve elgörbül, vagyis a 6. ábrában feltüntetett módon az (A; pont-80 tó!, kezdődően kénytelen a (41, 43) görgők kerületi görbületét a kerület jelentékeny, mintegy 15 -us terjedelmében követni, mielőtt a"(41, 42) és (43, 44) görgőpárok közé julna. A szalag e hosszirányú görbülete 85 megmarad mindaddig, amíg a szalag szélrészei haránt irányban a l i. 42) és (43, 44; görgőpárok hatása alatt a £41. 43^ görgők domború kerületi görbületét felvenni kénytelenek. 40 A «hossz-görhüle.L kifejezés alatt a szalag szinuszhullámszerü alakját értjük, amelyet a szalag akkor vesz fel. amikor a (40) görgő fölölt halad és a (41; görgő alá kerül. A szalag ez alakja a. 6. ábrában 45 oldalnézetben látható. Másrészt a -„harántgörbület» kifejezés alatt a. szakig széleinek l'elhajlítását értjük, amelynek folytán a szalagnak lényegében U-alakú keresztmetszete van. E kifejezés jelentése könnyebben 50 megérthető, ha a szalagot keresztmélszeibe,n tekintjük, amikoris a hajlítás haránt irányú görbület, vagyis oly görbület alakjában jelentkezik, amely a szalag hullámaival párhuzamos. 55 A szalag hosszirányban könnyen hajlik, amikor a hajlítás a hullámokkal párhuzamos. Haránt irányban viszont a szalag merev és a hullámokra derékszögben nem könnyen hajlítható. A (40. ti; 43) görgők hatásától eredő hosszirányú görbület azon- 60 nai kiegyenesedik és megszűnik, amint a szalagot a (41, 42; és (43. 44; görgök közül kihúzzuk. A haránt irányú görbület azonban. vagyis a szalag szélrészeinek a (40, 41, 42, 43, 44) görgők együttes hatásától 65 eredő felhajiíiása állandóan megmarad. Az említett görgök méreteit és viszonylagos helyzetét egymáshoz képest úgy választjuk, hogy a szalag azok közül oly állapotban kerül ki. amelyben a szalag szélei állán- 70 dóan felhajlított állapotban vannak, mikor is a hajlítás görbületi sugara egyenlő vagy valamivel kisebb, mini a (15) mag keresztmetszetének görbületi sugara, amint azt a 9. ábrában feltüntettük. 75 A (40. 41, 42. 43. 11 görgők mindanynyian szabadon forognak és azokat a közöltük áthúzott, szalag hozza forgásba. A (42. 11; görgők közös (15; forgási tengelyen szilárdan ülnek, hogy együttesen fo-80 rogjanak. A (41. 13; görgők előnyösen egymástól függetlenek és azok között szabad köz vau. amelyen a '15 mag áthaladlial. H,a a (10 görgőt elhagynók és a (Í8) 85 szalag egyenes síkban mozogna a (11, 12), valamint a ' 13. 44, szélfelhajlíló görgők közé. az említett görgők a szalag harántirányú hullámait a Mhajlíloll széleken kilapítanák. Ily módon a szalag szélré- 90 szei a középső fel nem hajlított részhez képest megnyúlnának vagy meghosszabbodnának és a szalag elhúzódnék, elcsavarodnék és alakítása nehézséggel járna.A szalag széleinek kellős meggörbítése 95 folytán azonban, amihez a négy alakító görgőn kívül még a (40) görgőt is használjuk. a szalag haránthullámai a szélek íelhajlítása közben összeszorulnak illetve eredeti alakjukban megmaradnak, úgyhogy 100 abban az esetben, ha az említeti görgők méreteit és egymáshoz való viszonylagos helyzetét kellően választjuk, a széleken i'elhajlílotl szalag az alakítási művelet után alakváltozási nem szenved, szélei a fel- 105 hajlított állapotban maradnak és eseLleg haránlirányban egyenletesen kissé megnyúlnak, de a szalagnak nincs elcsavarodási vagy ve.lemedési hajlama. A szalagnak a (40. 41. 42. 13. 44) görgők 110 útján való kettős hajlílása a találmány szerinti eljárás fontos jellemzője. Az előzőkben ismerlelell szélhajlító görgők után a (15.) mag a cső-alakú (46). vezetékbe jut, amelvel a helvben megmaradó 115 (47) és ' (56, hüvelyek tartanak." A (47'; hüvelynek a (UT vezeték szájnyílása alatt hasítéka van. amelyen a (18) szalag megy