120616. lajstromszámú szabadalom • Villamos erősítő

6 120616. 95 2 •fix = T10

^Z (12) 1 -í-iq ahol (r,a

) a 0 modulációnak megfelelő hatásfok. Miután 0 modulációnál csak az (1) erősítő dolgozik egyedül és leg-5 nagyobb feszültség mellett ad le teljesítményt, hatásfoka 65 %, vagy ennél nagyobb lehet. Amidőn a moduláció növekszik, a hatásfok kissé csökken a (1'2) egyenletnek megfelelően és teljes modu-10 lációnál a 0 modulációnak megfelelő értéknek köerülbelül 94%-ára csökken. A 3. ábra szerinti jellemző görbéket a 2. ábra szerinti egyszerűsített áramkörre nézve vezettük ugyan le, azonban könv-15 nyen kimutatható, hogy ezek az általános esetben is érvényesek, amidőn az (5) áramkör fázisállandója egyenlő, vagy 7T páratlan számú többszöröse —-nek és a 2 (6) áramkör fázisállandója ettől --vei tér 20 el. A feszültség és áramváltozásokualc megkívánt alakja a kimenő áramkörnek különleges fázusviszonyaiból folyik, tekintet nélkül az össz-f ázisszögekre, továbbá a (2) erősítő kimenő teljesítményé-25 nek elnyomásából kis bemenő feszültségek esetén. Hogy ez így van, az a következő meggondolásból is érthető. Ha a két erő ítő közvetlenül volna a terheléshez csatolva, vagy pedig oly áram-30 körökön keresztül, amelyek fázisállandója -nek egész-számú páros többszöröse, úgy mindkét erősítő kimenő feszültsége szükségképen közvetlenül változna a terhelés feszültségével és így egyen-35 letes erősítés céljából szükséges volna, hogy közvetlenül kövesse a bejövő áramforrás feszültségének változását. Ilv feltételek mellett nem lenne lehetséges az (1) erősítőt állandó kimenő feszültségen 40 dolgoztatni és ugyanekkor biztosítani az egyenletes össz-erősítést. Ahhoz, hogy a rendes hordozó hullámnál nagyobb kimenő feszültségeknél a (Vx) kimenő feszültség megkívánt állandó 45 értékét biztosítsuk, szükséges, hogy az első erősítő rácsára ható feszültség megfelelő módon változzék. A rendes hordozó hullám amplitúdójának megfelelő feszültségekig a rácsé lőfeszültség közvet-50 lenül arányos legyen a modulált hullámok forrásának (Y0

) feszültségével, de ennél nagyobb feszültségeknél lassabban növekedjék, mint a hullámok forrásának a feszültsége. Ügy találtuk, hogy legtöbb fajtájú léghijjas csőre a rácsteszült- 55 ség növekedése a rendes hordozó hullámnak megfelelő érték és a teljes moduláció csúcsának megfelelő érték között kb. 30% kell hogy legyen. A rácsra ható íeszültségváltozásnak alakja a 3. ábrán 60 az (OKN) szaggatottan rajzolt törtvonallal jellemezhető. A megkívánt gerjesztési karakterisztika biztosításának egyik módja a bemenő áramkör oly beállítása, hogy az (1) erő- 65 sítőn rácsáram kezdjen folyni, mihelyt a bejövő feszültség amplitúdója a rendes hordozó hullám amplitúdója fölé emelkedik. Mihelvt a rács vezetővé válik, az erősítő bemenő impedanciája 70 csökken, amely az effektív váltakozó rácsfeszültség csökkenését eredményezi. A rácsáram egven-összetevője szintén felhasználható a negatív rácsé lőfeszültség megnövelésére, amely által a kimenő 75 feszültség további csökkenése érhető el. Mindkét hatás együttesen is használható, ha szükséges, vagy mindegyik különkülön. Ezen módszerhez további részleteket később írunk le, a következő 80 ábrákkal kapcsolatban. A (2) erősítő akkor kezd el áramot szolgáltatni, ha az áramforrás feszültsége meghaladja a rendes hordozó hullámnak megfelelő értékét és a legnagyobb 85 áramát a moduláció csúcsaiban kell, hogy szolgáltassa, amely egyenlő az (1) erősítő kimenő áramával. A kimenő áramnak ezen két szempontból való megkötöttségére két független változó áll 90 rendelkezésre bemenő oldalon és ezek a rácselőfeszültség és a hullámok forrásából a rácsra ható feszültség. Ezen paraméterek megfelelő beállításával a megkívánt kimenő karakterisztika megkap- 95 ható. A fáziseltoló és szelektív áramkörök kiviteli alakjára nézve sokféle alak használható, amelyek a 2. ábrán feltüntetett (T) elrendezést magukban foglalják, de 100 a 4. ábrán jelzett kivileli forma rendesen előnyös a gyakorlatban. Ezen áramkörnek, hasonlóan a 2. ábrán feltüntetetthez,-^- nagyságú fázisállandója van, hogyha a reaktanciák a feltüntetett nagy- 105 ságúak és előjelűek. Bármelyik reaktancia előjelének a megváltoztatásával