120615. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés oly erősítőkkel, amelyek teljesítménye szabályozható
66 120615. hagyott átvivő állomásokhoz és a kevésbbé gyakran ismétlődő pontokban elrendezett felügyelet alatt álló átvivő állomásokhoz vezérlő huzalos szabályozó berendezést 5 használunk. Mindenik felügyelet nélkül hagyott átvivő állomáson rövid vezérlő huzal vezeték, amelynek hossza az átvivő szakasz hosszával egyenlő, az átvivő általános,' illetve egyenes teljesítményiének beállítását 10 szabályozza. Felügyelet alatt álló állomáson hosszú vezérlő huzal, amely a felügyelet alatt álló állomások között levő távo'llságot hidalja, át, szabályozó berendezést vezérel az egész átviteli sáv terjedelmében 15 való gyengítési különbségek kiegyenlítése végett. A találmány egyéb jellemző sajátságai a következő részletes leírásból tűnnek ki, amelyben a találmány néhány példaképen 20 felvett kiviteli alakját a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük. A mellékelt rajzó-1 1 kon az í. ábra oly berendezés vázlatos rajza, amelynek hosszú vonalvezetéke, van és eb-25 ben átvivők fekszenek. Az ábrában a két vezérlő frekvencia áramköreinek az egyes átvivőkhöz való viszonyát is feltüntettük., A 2. és 3. ábrában a részletes áramkörök 30 magyarázatára való görbéket ábrázoltunk. A I. ábra teljes átvivő állomás kapcsolási vázlala. Az 5. ábra átvivő állomás más kiviteli alak-35 jának kapcsolási vázlata. A (>., 7.. 8. ábrákban feltüntetett görbék az 5. ábra szerinti berendezés működési módját magyarázzák. A 9. ábrában a vezérlő huzalok vezet,ékei-40 nek, a szabályozó berendezésnek, továbbá a vonalvezetékbe iktatott több átvivőnek összeköttetési módját tüntettük fel. A 10. ábra az előző ábrában feltüntetett berendezés egyik felügyelet alatt álló állott másának kapcsolási vázlata. A II. ábra oly vonalvezeték kapcsolási vázlata, amelyben a 10. ábra szerinti átvivő fekszik; a teljesítményszabályozó áramkört részletesebben ábrázoltuk. A 50 11 A. ábra az előző ábra X—X és Y—-Y vonalai között fekvő részének módosított kiviteli alakja. A 12. ábrában görbesorozatot tünteLLünk fel, amelyek jelentését a leírásban részle-55 tesen ismertetjük. A 13. ábra a 11. ábrában feltüntetett kondenzátorok egyik lemezének felülnézete. Az 1, ábra szerint a vonalvezeték adó végén az (1) áramkörágból kicsiny frekvenciájú vezérlő hullámot küldünk ki. Ez 60 a vezérlő hullám a (2) vonálvezetéken, (valamint az ebbe iktatott (3, 4, 5, 6) átvivőkön megy át és innen a vonalvezeték többi részén át tovább halad, amely további átvivőkhöz vagy esetleg végberendezéshoz 6á vezethet, A (7) áramkörágból nagyfrekvenciájú vezérlő hullámot küldünk a (2) vonalvezetéken és a különböző átvivőkön át. Azokat az áramköröket, amelyeken át a jelzési hullámokat adjuk és vesszük, a 70 rajzon nem tüntettük fel. Erre a célra tetszőleges ismeretes áramkörök, például többszörös vivőhullámos útágak használhatók, amelyek frekvenciája 60 kilociklus fölött és 1024 kilociklus alatt van. Ebben 75 az esetben az alsó vezérlő hullám frekvenciája 60 kilociklus és a felső vezérlő hullám frekvenciája 1024 kilociklus lehet, mikoris a következő szomszédos jel átvi vő ú tágtól való elkülönítés végett kellő frek- 80 vencia-köz van, hogv kölcsönös zavaró befolyásolást elkerüljünk. A,z 1, ábrában feltüntetett általános berendezésből kitűnik, hogy bizonyos átvivő állomásokon a két vezérlő hullám közül 85 csak az egyiket használjuk. így például a (3, 4, 5) átvivő állomások mindenikén csak a nagyfrekvenciájú vezérlő hullámmal működtetett (9) szabályozó áramkör van. A (6) átvivő állomáson az átvivő be- 90 rendezés a (8) és (9) szabályozó áramkörök vezérlése alatt áll, amelyeket a nagy, illetve kisfrekvenciájú vezérlő hullámok működtetnek. A (3, 4. 5) állomásokon elrendezett átvivők a gyakorlatban felügyelet 95 nélkül hagyott átvivők, amelyek fém szekrény,ékben, aknákban vagy más helyeken rendezhetők el, tér,szükségletük kicsiny és csak időközönkénti felügyeletet igényelnek. A (6) állomás felügyelet alatt álló állomás, 100 amelyet épületben rendezünk el, A célnak megfelel, ha az átvivő állomások egymástól való távolsága 15—16 km. A vonalvezeték gyengítésének változása adott hőmérsékletváltozásnál nagy í'rekven- 105 ciáknál nagyobb, mint kicsiny frekvenciáknál. Ezt a 2- ábrában az (A) görbe szemlélteti, amely szerint a hőmérsékleti együttható vagy a decibel-változás 1.5 km-ként Celsius-fokonként a jobboldali lépték sze- 110 rint a frekvencia növekedésével növekedik. Ez a görbe olyan Z-szalagos központos szerkezetű vezetőre vonatkozik, amelynek belső átmérője 7 mm. Ily vonalvezeték gyengítési görbéjét 50 C foknál a (B) 115 görbe ábrázolja. A baloldali lépték a mű-