120615. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés oly erősítőkkel, amelyek teljesítménye szabályozható

66 120615. hagyott átvivő állomásokhoz és a kevésbbé gyakran ismétlődő pontokban elrendezett felügyelet alatt álló átvivő állomásokhoz vezérlő huzalos szabályozó berendezést 5 használunk. Mindenik felügyelet nélkül hagyott átvivő állomáson rövid vezérlő hu­zal vezeték, amelynek hossza az átvivő sza­kasz hosszával egyenlő, az átvivő általános,' illetve egyenes teljesítményiének beállítását 10 szabályozza. Felügyelet alatt álló állomá­son hosszú vezérlő huzal, amely a felügye­let alatt álló állomások között levő távo'll­ságot hidalja, át, szabályozó berendezést vezérel az egész átviteli sáv terjedelmében 15 való gyengítési különbségek kiegyenlítése végett. A találmány egyéb jellemző sajátságai a következő részletes leírásból tűnnek ki, amelyben a találmány néhány példaképen 20 felvett kiviteli alakját a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük. A mellékelt rajzó-1 1 kon az í. ábra oly berendezés vázlatos rajza, amelynek hosszú vonalvezetéke, van és eb-25 ben átvivők fekszenek. Az ábrában a két vezérlő frekvencia áramköreinek az egyes átvivőkhöz való viszonyát is feltüntet­tük., A 2. és 3. ábrában a részletes áramkörök 30 magyarázatára való görbéket ábrázol­tunk. A I. ábra teljes átvivő állomás kapcsolási vázlala. Az 5. ábra átvivő állomás más kiviteli alak-35 jának kapcsolási vázlata. A (>., 7.. 8. ábrákban feltüntetett görbék az 5. ábra szerinti berendezés működési mód­ját magyarázzák. A 9. ábrában a vezérlő huzalok vezet,ékei-40 nek, a szabályozó berendezésnek, továbbá a vonalvezetékbe iktatott több átvivőnek összeköttetési módját tüntettük fel. A 10. ábra az előző ábrában feltüntetett berendezés egyik felügyelet alatt álló állo­tt másának kapcsolási vázlata. A II. ábra oly vonalvezeték kapcsolási váz­lata, amelyben a 10. ábra szerinti átvivő fekszik; a teljesítményszabályozó áramkört részletesebben ábrázoltuk. A 50 11 A. ábra az előző ábra X—X és Y—-Y vonalai között fekvő részének módosított kiviteli alakja. A 12. ábrában görbesorozatot tünteLLünk fel, amelyek jelentését a leírásban részle-55 tesen ismertetjük. A 13. ábra a 11. ábrában feltüntetett kon­denzátorok egyik lemezének felülnézete. Az 1, ábra szerint a vonalvezeték adó végén az (1) áramkörágból kicsiny frek­venciájú vezérlő hullámot küldünk ki. Ez 60 a vezérlő hullám a (2) vonálvezetéken, (va­lamint az ebbe iktatott (3, 4, 5, 6) átvivő­kön megy át és innen a vonalvezeték többi részén át tovább halad, amely további át­vivőkhöz vagy esetleg végberendezéshoz 6á vezethet, A (7) áramkörágból nagyfrek­venciájú vezérlő hullámot küldünk a (2) vonalvezetéken és a különböző átvivőkön át. Azokat az áramköröket, amelyeken át a jelzési hullámokat adjuk és vesszük, a 70 rajzon nem tüntettük fel. Erre a célra tet­szőleges ismeretes áramkörök, például többszörös vivőhullámos útágak használ­hatók, amelyek frekvenciája 60 kilociklus fölött és 1024 kilociklus alatt van. Ebben 75 az esetben az alsó vezérlő hullám frek­venciája 60 kilociklus és a felső vezérlő hullám frekvenciája 1024 kilociklus lehet, mikoris a következő szomszédos jel átvi vő ú tágtól való elkülönítés végett kellő frek- 80 vencia-köz van, hogv kölcsönös zavaró be­folyásolást elkerüljünk. A,z 1, ábrában feltüntetett általános be­rendezésből kitűnik, hogy bizonyos átvivő állomásokon a két vezérlő hullám közül 85 csak az egyiket használjuk. így például a (3, 4, 5) átvivő állomások mindenikén csak a nagyfrekvenciájú vezérlő hullám­mal működtetett (9) szabályozó áramkör van. A (6) átvivő állomáson az átvivő be- 90 rendezés a (8) és (9) szabályozó áramkö­rök vezérlése alatt áll, amelyeket a nagy, illetve kisfrekvenciájú vezérlő hullámok működtetnek. A (3, 4. 5) állomásokon el­rendezett átvivők a gyakorlatban felügyelet 95 nélkül hagyott átvivők, amelyek fém szek­rény,ékben, aknákban vagy más helyeken rendezhetők el, tér,szükségletük kicsiny és csak időközönkénti felügyeletet igényelnek. A (6) állomás felügyelet alatt álló állomás, 100 amelyet épületben rendezünk el, A célnak megfelel, ha az átvivő állomások egymás­tól való távolsága 15—16 km. A vonalvezeték gyengítésének változása adott hőmérsékletváltozásnál nagy í'rekven- 105 ciáknál nagyobb, mint kicsiny frekvenciák­nál. Ezt a 2- ábrában az (A) görbe szem­lélteti, amely szerint a hőmérsékleti együtt­ható vagy a decibel-változás 1.5 km-ként Celsius-fokonként a jobboldali lépték sze- 110 rint a frekvencia növekedésével növeke­dik. Ez a görbe olyan Z-szalagos közpon­tos szerkezetű vezetőre vonatkozik, amely­nek belső átmérője 7 mm. Ily vonalvezeték gyengítési görbéjét 50 C foknál a (B) 115 görbe ábrázolja. A baloldali lépték a mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom