120611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonatok, különösen vakolatok és mindennemű, formált műkőtárgyak (pl. műkőlapok vagy dísztárgyak) készítésére alkalmas massza előállítására
Megjelent 1939. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120611. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — H. 7187. ALAPSZÁM. Eljárás bevonatok, különösen vakolatok és mindennemű, formált mükőtárgyak (pl. mükőlapok vagy dísztárgyak) készítésére alkalmas massza előállítására. llühl Lajos műkőgyártó vállalat tulajdonosa Budapest. A bejelentés napja 1937, évi március hó 6-ika. A találmány eljárás bevonatok, különösen vakolatok 'és mindennemű műkőtárgyak, pl. műkőlapok (burkolólemeaek és csempék), árbocok, szobrok, sírkövek, kei-5 resztek és dísztárgyak készítésére alkalmas massza előállításába. A találmány szerint előállított, hideg állapotban önthető vagy képlékeny és megmerevedő massza akár bevonó anyagul használható 10 és mint ilyen felrakással vagy röpítéssel vihető a bevonandó felületre, pl. épületeik külső és belső vakolandó felületeire, akár pedig formákba önthető vagy saj tolói ormáíkban sajtol ha tó, ha különböző alakú 15 tárgyiak avagy fal- vagy padlóburkoló lemezek vagy csempék előállításáról van szó. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy üvegtörmeléklet az üvegpor-20 nál nagyobb, fényes (a fényt még visszaverő) szemcsék alakjára hozunk ós ezeket a szemcséket kötőanyaggal és esetleg még töltő-anyaggal ós festékkel keverjük. Kötőanyaggal kevert üvegport már eddigelé 25 is használtaik különböző tárgyak előállítására, amivel szemben a találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy az üvegpor a fényt csak szétszórja vagyis már nem rendelkezik az üvegfelü-30 letekre jellemző, a fényt visszaverő vagy tükröző sajátsággal. Ha ellenben az. üveghulladékokat vagy törmelékeket csaik olyan mértékig (pl. 4—10 mm2 feMletnagyságig) zúzzuk, hogy a;z üvegpor sze-35 meknél nagyobb, még fényes szemcsékre tegyünk szert, iákkor ezek a kötő- és esetleg még töltőanyagokban elosztva rendkívül tetszetős külsejű masszát adnak, mert számos ponton esil'logó felületrészecsikék létesülnek. Ezek egyúttal a kül- 40 ső időjárási behatásoknak, különösen az esővíz mechanikai és nedvesség! behatásának is jobban ellenállának. A szóbap.forgó üvegszemcsékre nemcsak az üveg zúzásával vagy őrlésével, hanem részben 15 úgyis szert tehetünk, hogy bármily rendelkezésre álló üveg1 törmeléket nagyság szerint, pl. rostálással vagy szitálással fajtázunk. Kötőanyagul oeimentet és/vagy hidrán- 50 likus meszet, töltőanyagul pedig kőport vagy homokot használhatunk. Ilyenfajta, de üveg helyett csillámot tartalmazó masszákat vakolatok (ú. n. nemes vakolatok) céljaira már eddig is használtak, 55., azonban az eddigi nemes vakolatok egyrészt nem olyan tetszetőseik, másrészt a külső időjárási befolyásokkal szemben nem olyan ellenállóak, mint a találmány szerint előállított massza. 60 Ha vakolat előállításáról van szó, a masszát az összekeverés után vízzel hígítjuk, egyébként pedig a közönséges vakolásnál ismeretes módon járunk el vagyis a hígított masszát a vakolandó falfelü- 65-letre csapjuk és egyengetjük vagy vakológéppel a falra röpítjük. Más esetben az önthető vagy képlékeny masszát a kívánt lapoknak vagy tárgyaknak megfelelő formákba öntjük, illetve sajtoljuk. Min- 70-den esetben igen tetszetős, csillogó és tartós termékekre teszünk szert. Gyakorlatilag célszerű az a keverési arány, mely szerint az üvegtörmeléikszem1 -
