120610. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés lebegtetési vevőkészülékek behangolásának meghatározására
2 120610. * nek különbsége a behangolást könnyítő vagy jelző szervet vezérli. A találmány szerinti kapcsolás egyik foganatosíLási példájának vázlata a rajz 1. .5 ábráján látható. Az (1) közbensőfrekvenciás csövet a (2) egyenirányítócsővel (3) szalagszűrő' csatolja. E szalagszűrő két (4) és (5) csatolt rezgőkörből áll és olyan tulajdonságú, •<10 hogy a (4) rezgőkör szelektivitása kicsiny, az (5) rezgőköré pedig igen nagy., A (2) egyenirányító az (1) csőben erősített közbensőfrekvenciás rezgéseket egyenirányítja és ezek az egyenirányítókör (6) 15 ellenállásán egyenfeszültségiesést és a közbensőfrekvenciás rezgésektől függő kisfrekvenciás váltófeszültséget létesítenek, A kisfrekvenciás váltófeszültséget beállítható (7) lecsapoláson át a (9) kisfrekvenciás 20 erősítőcső vezérlőrácsához vezetjük, A kapcsolásnak második (10) egyenirányítócsöve is van, melyet a (11) kondenzátor a (3) szalagszűrő (4) rezgőkörével csatol. Az ehhez az egyenirányítóhoz jut:2b tátott közbensőfrekvenciás váltófeszültség az egyenirányítás után egyenlíeiszültségjesést létesít oly (12) ellenálláson át, mely (13) ellenállásból és (14) kondenzátorból álló, alkalmas szűrőn át a közbensőfrekvenciás • ho csövek rácselőfészültségét szabályozza, így ismert módon önműködő hangerőszabályozást kapunk, E szabályozás következtében a (4) rezgőkörön át való közbensőfrekvenciás váltófeszültséget és ezzel a (12) 85 ellenálláson át való feszültségesést is közel ' állandó értéken tartjuk, még pedig a behangolástól tág határok között függetlenül, mert, mint már említettük, a (4) rezgőkör kisszelektivitású, Az (5) rezgőkörön 40 át való közbensőfrekvenciás váltófeszültség és így a (6) ellenálláson való egyenfeszültségesés is az (5) kör nagy szelektivitása miatt a hangolással erősen változik. Az (5) kör szelektivitását pl, úgy méretezhettö jük, hogy a (6) ellenálláson említésreméltó feszültségesés csak akkor létesül, ha a veendő hordozóhullámhoz képest a vevő elhangolása 300 Hertz-nél 'kisebb, A (6) és (12) ellenállásokon át való feszültség-50 esések különbsége a (15) ellenálláson át a . (9) kisfrekvenciáscső rácsclőfeszültségét vezérli. Ha a vevő elhangolása a veendő hordozóhullámhoz képest 300 Hertz-nél nagyobb, lényegileg csupán a (12) cllen-55 álláson át létesül feszültségesés. Ez a feszültségesés olyan nagyságú és irányú, hogy a (9) kisfrekvenciás erősítőcső zárva van és így a vett jel nem reprodukálódiki Ha most a vevő hangolását annyira változtatjuk, hogy az elhangolás 300 Hertz- 60 nél kisebb, a (3) szalagszűrő (5) körén át elégségesen nagy váltófeszültség van, mely a (6) ellenálláson át oly-egyenfeszültségesést létesít, mely a (12) ellenálláson \át való feszültségesést kiegyenlíti, úgy hogy 65 a (9) kisfrekvenciás erősítőcső rácselőfFeszültsége a rendes értékét veszi fel, amelynél e cső erősítőként hat. Ebből az következik, hogy a vett jelt a vevő csupán akkor reprodukálhatja, ami- 70 kor az elhangolás a veendő hordozóhullámhoz képest 300 Hertz-nél kisebb. A (8) kondenzátornak túlnagy értékűnek lennie nem szabad, mert különben az a ves zély adódik, hogy a hangol ószerv 75 gyors átforgatásánál a (9) kisfrekvenciás erősítőcső zárása nem szűnik meg. A (6) ellenállás (7) lecsapolásának beállításával a hangerősséget kézzel szabályozhatjuk. A kapcsolás azonban olyan, 80 hogy a hangerősséget egészen nulláig nem csökkenthetjük, mert akkor is, amikor a (7) lecsapolás a balszélső helyzetében van, a (8) kondenzátoron még bizonyos váltófeszültség marad, 8& A 2, ábrán látható kapcsolásnál ez a hátrány ki van küszöbölve. Minden további nélkül felismerhető, hogy, ha ennél a kapcsolásnál a (15) és (16) ellen-' állások és a (8) és (17) kondenzátorok 90 egyenlő nagyok, a (18) és (19) pontok közötti kisfrekvenciás váltófeszültség nulla, ha a (7) lecsapolás a balszélső helyzetében van. E helyzetben a (9) kisfrekvenciás erősítőcső kisfrekvenciás váltófeszült- 95 séget nem kap, A találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazásánál lényegtelen, hogy a vevőkészüléknek van-e önműködő hangerőszabályozása. Az 1. és 2. ábrák szerinti 100 kapcsolásoknál az önműködő hangerőszabályozást a hatás csökkentése nélkül mellőzhetjük. Néha kívánatos, hogy a találmány szerinti kapcsolás két egyenirányítója egy- 105 mástól eltérő előfeszültséget .kapjon. Az 1, és 2. ábra szerinti kapcsolások oly tulajdonságúak, hogy amikor jelt nem veszünk, a (9) kisfrekvenciás erősítőcső zárva nincsen. Ily körülmények között za- 110 varó zörejek reprodukálódnak. Ha a (10) egyenirányítónak azonban pozitív előfeszültséget adunk, amennyiben pl. a (12) ellenállással sorba feszültségforrást kapcsolunk, akkor is, ha jelt nem veszünk, a 115 (12) ellenálláson át állandóan áram jár, A (12) ellenálláson át való feiszültségesést, melyet ez az áram létesít, ekkor úgy mé-