120595. lajstromszámú szabadalom • Gázfelfúvásos villamos kapcsoló

juk. akkor a kapcsolótag rugalmasan rendezhető cl a helytmaradó áramcsatlakozón, amint példaképen a 1. ábra tűnteti fel ezt. A kapcsolótag tömege efféle szer-5 kezeinél a kamra tömegéhez viszonyítva, rendkívül csekély, miért is a kapcsolótag rendkívül nagy gyorsulást kap. A kapcsolókamrában bekövetkező gázfejlődés különleges intézkedésekkel fokoz-10 ható. így a kapcsolócső szabad tere var 1 amely, szemközt vele helytmaradó, vagy pedig a kapcsolótaggal összekötött, szigetelő Íégkiszorítóval szűkíthető, minek folytán a gázszolgáltatás fokozódik, ha a cső 15 és a töltődarab gázfejlesztő anyagú. Azi ív clfúvása céljából nyomógáz is vezethető be vagy sűrítéssel létesíthető. A találmány szerinti megoldás, nyomógáz bevezetése esetén, az ív oltási idejének a gáz nyomásál-20 hoz, való önműködő hozzáilleszkedését eredményezi, mert minél nagyobb e nyomás, annál rövidebb idő alatt lép ki a kapcsolótag a kapcsolócsőből és annál gyorsabban következik be az oltás. Csekély gáznyo-25 más esetén segítőleg működik közre ama körülmény, hogy a fény ív fokozza a gáznyomást. Az is lehetséges, hogy a kapcsolás folyamán a kapcsolóhelyen létesítsük a nyomógázt. Ily'féle szerkezet látható 30 a 3. ábrából. A rajzok vázlatosan tűntetik fel a találmány néháy kiviteli példáját. Az 1., 3. és 1. ábra kapcsolók keresztmetszetei. a 35 2. ábra pedig a kapcsoló főrészeinek oldalnézete. Mindenütt (1) a kapcsolótag, (2) az ellenkontaktus, (3) a kapcsolócső, (4) a gáz-1 kamra, (5) a visszahozórugó, (6) azáram-40 csatlakozás, (7) pedig áramszalag, amely vezető érintkezést tart fenn az áramcsatlakozás, valamint a rugalmasain elmozgatott kapcsolókamra között. Az 1. ábra szerinti kivitelnél (1, 2) nvo-45 mókontaktust látunk. A (3) kapcsolócső és a (4) gázkamra szilárdan vannak egymással összekötve. A (4) gázkamra lioszszában ide-oda csúszhatik a hengeres (8) áramcsatlakozó részben. A (3) kapcsoló-50 cső nagy áramok megszakításakor a (4) kapcsolókamrával egyetemben dugattyúszérűén mozdul el (az ábra szerint lefelé) a helytmaradó (8) áramcsatlakozó részben, miközben az (5) rugó megfeszül. Ezalatt 55 a (8) részben levő levegő összenyomódik és a (9) nyíláson át a szabadba távozik. E (9) nyílás megszabásával messzemenően hozzászabályozhatjuk az (5) rugó, valamint a (8) rész légtartalma rugózási karakterisztikáját a mindenkori kapcsolási viszo- 60 nyokhoz. Nevezetesen aránylag gyenge (5) rugó és kicsiny (9) nyílás esetén annyira késleltethetjük a visszahozó (az ábra szerint felfelémenő) mozgást, hogy a kapcsol 6 folyamat közben átmenetileg rendkí- 65 vül nagy megszakító köz mutatkozik a kapcsolócső és a belőle kilépett kapcsolótag között. Minthogy részben forró kapcsológázok foglalják el e megszakítóközt, ennek a közönséges levegőben szükséges 70 távolságon túli megnövelése a visszagyujtás elleni biztonság szempontjából elő-t nyös. A kapcsolócső, midőn a kapcsológázok már kitódultak, a rugó hatása alatt felső, megrajzolt helyzetébe tér vissza és 75 a (9) nyíláson át levegőt szív be a (8) térbe. A 2. ábra hasonló szerkezetet mutat, ahol azonban a rugalmasan mozgatott (3) kapcsolócső, a (4) kapcsolókamrával egye- 80 temben, (10) vezetőrúddal van összekötve, amely a (8) vezetőrészben csúszik. Az áramcsatlakozó rész és a kamra közötti (5) rugó a vezetőrúd körül fekszik. Az ilyen elrendezés különösen előnyös, lehet 85 valamely, a kapcsolótaggal összekötött és vele együttmozgó légkiszorító esetében. Ilyenkor a (10) vezetőcsap üreges lehet, úgyhogy a kapcsolólag, bekapcsolt állásában, beléje hatol. 90 A 3. ábra oly kivitelt tűntet fel, ahol a levegő az oltás folyamán sajtolódik össze. Az (1) kapcsolótag most cső. A (3) kapcsolócső szabad terét a vele szembeeső (11) légkiszorító tölti ki, úgyhogy a fény- 95 ívnek az e légkiszorító és a kapcsolócső közötti gyűrűszelvényű térben kell égnie. A (3) kapcsolócső és a (2) ellenkontaktus (12) dugattyú segélyével vannak összekötve egymással, amely egydarabból íoo van a kapcsolócső hengerköpenyével és a (13) hengerben jár. Az (1) kapcsolótag, melynek támadáspontja bekapcsoláskor, az ábrából kivehetően, a (11) légkiszorítóra, vagy pedig közvetlenül a (12) dugaty- 105 tyúra esik, a (3) kapcsolócsövet e dugattyúval együtt lefelé nyomja, miközben az (5) rugó megfeszül és a (13) henger (14) térfogata megnövekszik. A (14) tér valamely, a rajzban fel nem tűntetett visz- 110 szacsapószelep útján közlekedhetik a külső levegővel, hogy a benne keletkező légür ne okozzon energiaveszteséget. A (14) tér (15) csatornák útján közlekedik a (16) kontaktustérrel. Az (1) kapcsolótag kikap- 115 csoláskor gyorsabban mozog felfelé, mint a rugalmasan mozgatott (2, 3, 12) rész. A fény ív az (1) és (2) részek között kelet-