120589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumban gázokat vagy gőzöket kibocsátó anyagok katódikus porlasztás útján történő fémes bevonására

létesítsünk, hogy a vákuumban az ionizáció gázleválasztó előnyös hatását is kihasználhassuk. Ennél a módszernél a felhevítés mértékét nehéz eltalálni, mert lehetséges. -5 hogy a kihevítés csekély, de lehetséges ennek fordítottja is, hogy t. i. a kihevítés túlságos fokú és mindkét eset idő és egyéb veszteséget jelent. Célszerűbb tehát a találmány további 10 változata szerint a következőkép eljárnunk: Tételezzük fel, hogy például a fémmel bevonandó alaptest gyanánt szolgáló prémet színarannyal akarjuk bevonni. Ügy ezen változat szerint első fázisában a por-45 lasztó térben elhelyezendő aranyelektródok helyett helyezzünk el olyan fémből készült helyettesítő elektródokat, melyek nem porladnak annál a potenciálnál, melynél az arany poriadásnak indul; ilyen fémek a 20 vas, nikkel, alumínium, stb. A létesített vákuum és nagyfeszültségű áram hatására a kationok bombázása következtében a helyettesítő elektródok hősugárzása és a vákuum együttes hatására a prém tétéig me:s mennyiségű gőzt bocsát ki, amit a légszivattyúk gyorsan eltávolítanak. A gőzkibocsátás ezen folyamata alatt a feszültség csökken. S ha a légszivattyúk folytatólagos, folytonos működtetése mellett, a ;30 nagyfeszültségű áram időszakos (esetleg folytonos) bekapcsolásával ismételten ionizációs teret hozünk létre, ezt állandósítottuk, a stacionárius állapot elkövetkezett, sőt a vákuum mértéke növekedőbein van 35 — és ezzel a művelet első fázisa befejezést nyert. A művelet második fázisában, a találmány szerint, a helyettesítő elektródokat kicseréljük azokkal, melyekkeli a porlasztás műveletét végezni akarjuk, te_40 hát a jelen példában arany^elektródokkal és a vákuumot újra előállítván, tapasztalni fogjuk, hogy a poriadási feszültség az elektródok pólusain zavartalanul kitfejlődik, további gőzleválasztás nincs, az 45 aranyelektródok poriadása zavartalanul indul meg és a szőrmék színarannyal való bevonása kifogástalanul sikerül. A fenti leírásból tehát világos, hogy a helyettesítő elektródokkal úgy dolgozunk, 50 mintha a porlasztandó fém elektródjaival dolgoznánk, de csak a porlasztási üzemfieltételek elérésének céljára szolgálnak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vákuumban gázokat és gőzö- 55 ket kibocsátó anyagok (például papíros, Lextilneműek. állati szőrmék, stb.) katódikus porlasztás útján történő fémes bevonására, azzal jellemezve, hogy a fémmel bevonandó anyagok egyide- 60 jüleg felhevítés és nagyfeszültségű villamos tér ionizációs hatásának tesszük ki, hogy ily módon a gázok és gőzök gyors leadására bírjuk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás ki>- 65 viteli alakja, azzal jellemezve,, hogy az alaptest kihevítését vákuumtérbe beépített fűtőelemekkel végezzük, mimellíett az ionizációs tér előállítására szoljgáló nagyfeszültségű áram pólusainak vagy 70 ezeket a fűtőelemeket, vagy külön elektródokat használunk. 3. Az 1. igénypontban védett eljárás kivi teli alakja, azzal jellemezve, hogy az alaptest kihevítésénél a tulajdonképeni 75 porlasztandó elektródokat helyettesítő más elektródokat használunk, ezeket nagyfeszültségű árammal létesített ionbombázással hevítjük fel, mely nagyfeszültségű áram egyben a gáz vagy 80 gőzleválást tetemesen előmozdító ionizációt is létrehozza és ezt követőleg, a poriadási üzemfeltételek elérése után a helyettesítő elektródokat porlasztandó elektródokkal kicseréljük és a porlasz- 85 tási műveletet lefolytatjuk.