120584. lajstromszámú szabadalom • Színes fényképészeti anyag
érzékeny rétegben megfelelő rajzot adjon és az nem tesz semmit, hogy a rövidhullámú sugárrész nem jut a kék érzékeny hátsó réteghez. 5 Szűrőfestékkel a rövidhullámú kék ellen védett és a többi kék részére érzéketlen klórezüstemulziós réteg mögött, amely érzékenyítő hozzáadásával a vörös vagy a zöld fényre van különösen érzé-10 Menyit ve, következik a másik két réteg, amelyek közül az egyik kékrézékeny és a másik a harmadik színképterületre van érzékenyítve. Ezeket az emulziókat ismert módon egy hordozóra vihetjük vagy 15 több hordozóra oszthatjuk el. A követ' ezö példák leírásánál ezért figyelembe kell venni azt, hogy a találmány gondolata szerint a rétegek tulajdonsága és a • orrendje bír jelentőséggel, nem pedig a 20 hordozónak az elrendeződése. Ha a továbbiakban ezekben a példákban meg van adva, hogy a szűrőfestéket egy külön rétegben, a védendő fényérzékeny emulzió fölé vittük, úgy ezt az egyszerűség 25 1 edvéért csinált adatot úgy kell érteni, hogy ezek a szűrőfestékek az efölött fekvő fényérzékeny rétegben vagy az ezen fekvő hordozón, vagy a szűrőréteg alatt fekvő védendő emulzióban magában 30 is előfordulhatnak. 1. példa. Az elülső réteg klórezüstemulzióból áll, amely a színkép G vonalán aluli fénysugarakra van kb. érzékenyítve és 35 imely az ilyen sugarak behatása ellen szűrőréteggel van védve, amely 0.62 g Rapidfiltergelbet tartalmaz m2 -ként és kb. 435 (Afi-ig nyeli el a fénysugarakat. A klórezüstemulzió Erythrosin hozzá-40 adásával a zöld fényre van érzékenyítve. A klórezüstemulzió alatt második rétegül normális kékérzékeny brómezüstzselatinréteget alkalmazunk. E második réteg elé egy bíborvörös szűrőréteget 45 alkalmazhatunk, hogy a második rétegrek a kékeszöld sugarakkal való megvilágítását megakadályozzuk. Harmadik rétegül Pinacyanollal érzékenyített brómezüstzselatint használnuk, 50 adott esetben egy sárga vagy vörös szűrő közbeiktatásával. 2. példa. Az elülső réteg — mint az 1. példában, — zöldre érzékenyített klórezüstzselatin-55 ból áll és egy olyan festéket tartalmaz, amely a hosszúhullámú vöröset 660 JAJZ. felül és az ultravöröset nyeli el, pl. Naphtolgrün B (Schulz: „Farbstofftabellen'S 7. kiadás, 1. kötet, 5. sz.) csekély töménységben. 60 A második réteg a kékérzékenység emelésére Thioisocyaninnal érzékenyített brómezüstzselatinemulzió. Ez bíborvörös festékkel, pl. 1,5 g Heliotrop 2B (Schulz, 1. c. No. 373)-vel van megfestve, m2 -ként 65 számítva. A harmadik réteg Pinacyanollal vagy más vörös érzékenyítővel érzékenyített brómezüstemulzió, mely sárga festéket, pl. chrysophenint (Schulz, 1 . c. 726) 70 tartalmaz. A felvételnél ezeknek az anyagoknak az alkalmazásakor a zöld sugarak az elülső rétegben, a kékek a második rétegben és a vörösek a harmadik rétegben 75 rajzolódnak föl. A festett rétegben előállított fénybehatások az előhívás alatt festékképekké alakulnak át, pl. a 2020775 sz. amerikai szabadalmi leírás módszerei szerint. Az így keletkezett többszínű 80 képet . másolási előtétül (kopiervorlage) alkalmazzuk és az egyes színes részképet egyedül vagy közösen vörösen inneni, zöld és kék fénnyel, illetve fehér fénnyel másoljuk, amelyből a vörös sugárrész 85 ki van szűrve. 3. példa. Az előző példában használt 3 emulziót egy Bipack felépítésére lehet használni. Ebben az esetben a halogénezüstemulziót 90 úgy kell elosztani, hogy két réteget egymásra öntünk egy hordozón, a harmadikat pedig más hordozóra visszük. A rétegek két hordozó között vannak; amely külön van a hordozón, az előző példával 95 szemben, a kép felépítéséhez nem tartalmaz festéket. A fényforráshoz közelebb álló hordozó szűrőfestéket tartalmaz, hogy a rövidhullámú kéket kizárjuk. Az említett példákban az anyag fel- 100 építésére csak egy klórezüstréteget használunk, azonban a találmány két klórezüst emulzió egyesítését is megengedi, amelyek közül az egyik zöldre, a másik a vörösre van érzékenyítve, mindkettő 105 háta mögött pedig egy kékérzékeny brómezüstemulzió van elrendezve. Minthogy az ilyen anyagok előállítási módszere tulajdonképen egyforma és a figyelembe veendő áteresztőképesség és érzé- no kenységi viszonyok a példákkal összefüggésben már ki vannak domborítve, illetve a példákból adódnak, így nem
