120566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony vas vagy acél előállítására

MAGYAR KTRÍLYI SZABADALMI BTftrtSÁG SZABADALMI LEIRAS 120566. SZÁM. XII e., (XII/cl.) OSZTÁLY. — S. 17125. ALAPSZÁM. Eljárás folyékony vas vagy acél előállítására. Sachtleben Aktieng-esellscliaft für Bergbau und chemische Industrie cég", Köln. A bejelentés napja 1937. évi november hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 6-ika. Folyékony vas vagy acél előállítására már használtak dobkemencéket. Ezekben — szakaszos üzemben — vasérc és redukáló szén keverékét lánggázokkal 5 oly magasra hevítették fel, hogy a vasat vagy acélt folyékony állapotban lehetett a kemencéből lecsapolni. Leginkább kö­zömbös lánggázokat alkalmaztak, vagy a fűtőgázokat a kemencébe való léptük 10 előtt gyengén oxidáló vagy gyengén redukáló jellegűvé tették, mikoris az üzem folyamán ezeket a gázösszetétele­ket válogatni is lehetett. Ismeretes volt már továbbá az ilyen lö eljárásoknál az érc kéntartalmát a redu­kálókemencébe való adagolás előtt szivó­vagy l'uvózsugoritó eljárással 0.2, cél­szerűen 0.1 % alá csökkenteni, hogy kén­ben igen szegény fémet termeljenek; 20 ugyanezt a célt kénben szegény megfelelő érceknek kiindulási anyagként való fel­használásával is el lehetett érni. Aján­lották már továbbá — vasnak forgó­kemencében való termeléséhez hason-25 lóan — a szakaszos üzemű dobkemencé­ben is folyékony vas- és cementsalak egyidejű előállítását. Ez esetben is ter­mészetesen kénben igen szegény nyers­anyagokat lehetett csak használni, mert 30 különben a cementsalak a megengedett­nél több szulfidét tartalmazott volna. Vasnak közvetlenül a dobkemencében való termelésénél — pl. a 110174 számú magyar szabadalomban védett eljárás 3!> szerint, melynél az érc és redukálószén keverékét adagonként viszik a forgócső­kemencébe, melyben közvetlenül láng­gázokkal fokozatosan annyira hevítik az adagot, hogy a keletkezett vas meg­olvadjon, mimellett az adag kovasavtar- 40 talmát úgy szabják meg, hogy a fémvassá való redukálás csak akkor kezdődjön el, amikor már tésztás vagy sűrűnfolyó vas­oxidulszilikátsalak keletkezett — lehetne már most egész sor más nyersanyagot is 45 felhasználni, ha ezek kéntartalma nem lenne akadály. így pl. ólom- és réz­salakokból réztartalmú különleges vasat lehetne termelni. Az ilyen és más nyers­anyagok nagy, pl. 3—I ",,-ot is meghaladó 50 kéntartalma azonban eleddig hátrányos volt; az ilyen nyersanyagokat előbb aprítani s pl. a fuvórostélyon kéntelení­teni kellett, mielőtt vasra lehetett azokat feldolgozni. 55 Meglepetésünkre kitűnt, hogy kb. —4%-ot meghaladó kéntartalmuk foly­tán eddig közvetlenül vassá nem kohó­sitható nyersanyagokat, pl. ólom- vagy rézsalakból, vagy hasonló nagy kén- 60 tartalmú vasércekből is lehet kis kéntar­talmú vasat vagy acélt termelni. Ha ugyanis a redukáláskor az adag mész­kovasav mol-viszonyát legalább 2:1 arányra fokozzuk, úgy az adagnak úgy- 65 szólván teljes kéntartalma — amennyi­ben el nem illan — a salakba lép át, s olyan vasminőségeket kapunk, melyek rendszerint 0.01 %-nál kevesebb ként tartalmaznak. A salak mésztartalmát 70 természetesen az említett arányon túl is növelhetjük. Az adaghoz eleve az egész . mészmennyiséget vagy csak egy részét keverhetjük, mely utóbbi esetbenamara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom