120562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényhatások átalakítására villamos hatásokká
MAGTÁR KIRÍLYI ®SgjJ| SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 120562. SZÁM. Vll/j. DSZTÁLY. L. 7268. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fényhatások átalakítására villamos hatásokká. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlíu-Steglitz. A be jelentés napja 1937. évi január hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi január hó 29-ike. Ismeretessé vált már lávolbalátóképek adására az ikonoszkop, mely íotaelektromos feltöltések időbeli tárolását végzi el és ennélfogva már 103 —l()'-szer érzéke-5 nyebb, mint a Nipkow-tárcsás és fotocellás klasszikus távolbalátóadómódszer. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy még egy jó ikonoszkop érzékenysége sem elegendő normális megvilágításnál termésae-10 tes fény mellett jelenetek — szabadtéri jelenetek — adására, hanem még igen erős mesterséges fényforrásokat is segítségül kell venni. Gyenge fényforrások esetén az erősítőcsövek saját zaja az ikono-15 szkop további alkalmazásának határt szab. Másrészt Zworykin egy új erősítési módszert, az elektron sokszorozó»-t adott meg, mely lényegesen kisebb saját zajával tűnik ki, mert ennél az eljárásnál semmiféle 20 nyugalmi áram nincsen. Ha sikerülne a közvetlen áramerősítés ez eljárását az ikonoszkop időbeli tárolásának elvével egyesíteni, akkor így oly berendezéshez jutnánk, mely megint egv nagyságrendnyi-25 szer érzékenyebben dolgozik, mint a normális utánkapcsolt erősítőjű ikonoszkop. Az önmagukban véve ismert készülékeknek ilyíajta egyesítése azok ismert alakja mellett nem lehetséges. Az ismert ikono-30 szkop ugyanis feszültséggenerátor, azaz a felfogófelület Letapogatásánál feszültségrezgéseket szolgáltat egy szabad kivezetésre és ezért normális erősítőcső rácsával együtt alkalmazható csak, azonban nem valóelek-35 trónáramerősítőhöz. Ehhez inkább az szükséges, hogy feszültséggenerátor helyett elektrónáramgenerátorunk legyen. találmány az ikonoszkop ennek megfelelő oly megváltoztatására vonatkozik, melynél az ismert ikonoszkoppal ellentét- 40 ben, egy akkumuláló, fényelektromos felület letapogatásakor elektrónok szabadulnak fel és melynél ezeket az elektrónokat közvetlenül oly új anlikatódra húzatjuk rá, melyen a sokszorozóban ismertté vált & áramerősségerősílés erős szekunderemiszszió által következik be. Az így erősített áramok aztán ismét egy új antikalódhoz húzhatók hozzá és így tovább erősíthetők, amint az már ismeretessé vált. A ta- 50 lálmány szerinti csőnél az egész folyamat nagyvákuumban megy végbe. Az 1. ábra a találmányi gondolat egy kiviteli alakját szemlélteti, melyen a lényeg kifejthető. Az eredeti ikonoszkopnál maga 55 a kép felfogóf elület már szigetel t fotoetektromos részecskékből áll. Ezek a tárolási idő alatt elektronokat vesztenek, melyeket a letapogató elektrónsugár pótol. E berendezésnél tehát a letapogatás alatt nem 60 nyerlietők új elektrónok, hanem a sugárból használódnak fel elektrónok. A találmány szerinti berendezésnél tehát e folyamatokat meg kell változtatni. A tároló lemeznek a nyugalmi idő alatt elektróno- 65 kat kell kapnia és ezeket a letapogatásnál pontonkint kell felszabadítani. Ehhez az szükséges, hogy a képíelfogófelületről mindenekelőtt elektrón képet vetítsünk elektrónoptikai úton egy mozaikíelületre. Az 70 1. ábrán az (1) képfelfogó felület egy összefüggő, tehát nem felosztott fotoelektromos lemez. E lemezre vetíti a (2) tárgylencse a (3) tárgy képét a (4) tükör út-