120554. lajstromszámú szabadalom • Vetítőeljárás

Megjelent 1939. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120554. SZÁM. IX/h. (Vll/d.) OSZTÁLY. — 1\ 82(W. ALAPSZÁM. Vetítő eljárás. Fernscli Akt.-Ges. cég1 , Berlin-Zelileiulorí-bíin. A. bejelentés napja 1938. évi január hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1937. cvi január hó 19-ike Átlátszatlan, lapos (síkbeli) tárgyak na­gyított vetítésére eddig rendszerint az episzkopos vetítést használták. Ez azon­ban csak olyan kisebb tárgyaknál alkal-5 mazható, amelyek nagyon erős megvilá­gításnak tehetők ki, háromdimenziós tár­gyak reprodukálására pedig az episzko­pos vetítés teljesen alkalmatlan. Ilymódon például nem, lehet valamely gyülekezet 10 szónokát erősen nagyított léptékben ve­títőfelületen láthatóvá tenni, liogy nagyon nagyszámú hallgatóság esetén is alátá­masszák a kimondott szó hatását a szem felfogta benyomással. E feladat megoldá-15 sának egyik lehetősége, hogy a vetítendő tárgyat a távolbalátási tehnikából isme­retes egyik eljárással képsávokra vagy pontokra bontjuk szét és szinkrón műkö­désű reprodukáló-készülékkel ismét össze-20 tesszük. Emellett a szétboniókészülék és a képírókésziilék közé egy vagy több erő­sítőcsatornát iktatunk. Ez az eljárás igen nagy költséggel jár, minthogy szétbon­tásra van szükség. A nagy költség miatt 25 a szétbontás olyan elkerülése sem, jöhet tekintetbe, hogy minden egyes képpont számára saját csatornát alkalmazunk. A találmány értelmében ezt a, célt lé­nyegesen egyszerűbb eszközökkel úgy ér-30 jük el, hogy a tárgyalt l'olöelektromos fe­lületre reprodukáljuk é:s ennek emisszió­elosztását, előnyösen megerősítve, fény­relé módjára ható ernyőre visszük át. Ennek az eljárásnak az alapelveit a csa-35 tolt x-iajz 1. ábrája vázlatosan tünteti fel. Az (1) tárgyat a (2) optika a (3) esőben lévő (4) fényérzékeny katódára reprodu­kálja, amelynek e-misszióját alkalmas mó­don a. cső belsejében lévő (5) relé-ernyőre reprodukáljuk. A relé-ernyőt a (6) lény- 40 forrással a (7) gyűjtőlencsén át megvilá­gít juk. Az (5) ernyőn átlépő fény elosztást a (8) vetítő-optikával a (9) tükör közbe­iktatásával megnagyítjuk és a (10) vetítő­felületre reprodukáljuk. 45 Minthogy ;i fotoeiektrónék hatása, lra azokat közvetlenül a relé-ernyőre vezet­jük, túl kiesi lesz, illetve a tárgy túlsá­gosan erős megvilágítását, teszi szüksé­gessé, ezekben az esetekben erősítést kell 50 közbeiktatni. Ez az erősítés úgy történik, hogy elkülönített átvivőcsatornákra való felosztásra nincs szükség. Például vá­kuumcsőben fluoreszkáló réteget, és fény­érzékeny katódát felváltva helyezhetünk 55 el egymás mög-ött és minden alkalommal az egyik felületből kiinduló fény-, illetve elektronelosztást a következő felületre vi­hetjük át. Az ilyen berendezésnek azonban rossz a hatásfoka. Optikai visszacsatolás, 60 vagyis fluoreszkáló rétegnek előrébb elhe­lyezett, fényérzékeny katódára történő re­produkálása csak keveset változtatna a helyzeten.' Ezért az erősítést előnyösen több sze- 65 kundér elektronokat kibocsátó képsík közbeiktatásával létesítjük. A legáttekint­hetőbb elrendezést ekkor rígy kapjuk, hogy több elektront átengedő vagy fóliák alakjában készített képsíkot kapcsolunk 70 párhuzamosan egymás mögé. Ekkor a priméreilektroiiok pl. hálóra vagy fóliára az egyik oldalról ütköznek, a másik oldal­ról pedig a szekundérélektronokat elszí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom