120546. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelés üvegrostokból és ehhez hasonló rostokból
MAGYAR IíI RÁ LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120546. SZÁM. V/e/a. (XVIÍ/e.) OSZTÁLY. — B. 13918. ALAPSZÁM. Hőszigetelés üvegrostokból és ehhez hasonló rostokból. Naamlooze Vennootschap Maatscliappij tot Beheeren Expíoitatie van Octrooien cég:, Hág-a (Németalföld). A bejelentés napja 1987. évi augusztus hó 27-ike. Ismeretes, hogy üvegrostok kitűnő hővédőszerek. Az ilyen rostokból készült szigetelés azonban bizonyos hőmennyiséget még átenged. A tapasztalat azt mutatta, 5 hogy a még mutatkozó veszteségeknek oka nem a konvekció és a rostok hővezetése:, hanem mindenekelőtt a sugárzás útján történő hőátvitel,. A találmány üvegrostok és hasonló ros-10 tok szigetelőképességének további fokozását, célozza. ÜvegroSitokhoz hasonló rostokon a találmány szempontjából ásványi rostokat, szilikátrostokat és salakrostokat érLiink. A találmány abban van, hogy az üvegrostok-15 hoz finoman aprított anyagot adunk. Ezt a műveletet különböző módon végezhetjük és pedig úgy, hogy az anyag az egyes rostokat beburkolja vagy pedig úgy, hogy az a rostok közötti hézagokat többé vagy 20 kevésbé kitöltse. Az anyagot a rostokhoz finom szemcsék, előnyösen liszt vagy por alakjában adagoljuk. Erre a célra elvileg minden anyag megfelel. Az anyagnak rendkívül finom 25 részecskékre való felosztása folytán a por a hősugarak nagy részét visszaveri és ennek az az eredménye, hogy a sugarak arra az oldalra, melyről jöttek, visszaverődnek vagy pedig teljesen elnyeletnek. Ily módon 30 a rosttól rostig való sugárzás minden esetben jelentékenyen csökken. Kísérletek azt mutatták, hogy a szigetelőhatást ily módon nehézség nélkül 10—25o/o-kal javíthatjuk. Bár gyakorlatilag' a fentemlített célra 35 nagyszámú anyag alkalmas, a találmány értelmében a poralakban adagolandó anyagot előnyösen annak a hőmérsékleti körzetnek figyelembevételével, melyben a szigetelést felhasználni kívánjuk, választjuk. Magas hőmérsékletek esetén tekintettel ^ kell lenni arra, hogy olyan anyagok, melyek elnyelési együtthatója a sugárzással szemben nagy, magas hőmérsékletre hevítve ismét erősen sugárzanak. Gélszerű ezért ilyen anyagokat csupán olyan vi- 45. szonylag alacsony hőmérsékleti körzetben alkalmazni, melyben az anvagoik sugárzása általában gyenge marad. Magas hőmérsékletek esetére előnyösen olyan anyagokat használunk, .melyek elnyelési együtthatója 50 kicsiny. Ezeknek az anyagoknak kettős előnye abban van, nevezetesen, hogy a sugárzás hatására csak csekély mértékben melegednek fel és hogy sugárzásuk fcllievítés esetén kis mértékű marad, mert sugárzó- 55 képességük csekély. Ilyen anyagok például az erősen visszaverő hatású, azaz sima felületű anyagok vagy jól fényáteresztő anyagok vagy olyan anyagok, melyek egyidejűleg igen áteresztők és vissza- 60 verő felületeik vannak. Ezek a tulajdonságok főképpen hősugarakra (infravörös sugarakra) vonatkoznak. Olyan anyagul, mely a hősugarakat átereszti és magas hőmérsékleteken, pl. kb. 65 500 C°on való alkalmazásra megfelel, a találmány értelmiében például kalciumfluoridöt használunk. A rostokhoz adagolt kalciumfluorid mennyisége többé vagy kevésbé függ a rostok sűrűségétől a szigetelés- 70 ben. Olyan üvegvattánál, melynek sűrűségié 50 kg/m3 , jó eredmények érhetők el, ha hozzá súlyának egyharmadát kitevő menynyiségíí kalciumfluoridot adagolunk.
