120521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus, vízálló és alaktartó tárgyak előállítására

naiak egymással érintkeznek. Ha igen liíg appreturával dolgozunk, akkor az igen könnyű porózus szövetű kalapok tartós­sága már kezdettől fogva kétséges és e 5 fonalak kereszlezési helyein a kötések aránylag gyengék. Ha sűrű appreturával dolgozunk, akkor a kalap lakkozott kalap­hoz hasonló, mimellett a kötések a fona­lak keresztezési helyein ennek ellenére 10 csak vékonyak, mert a sűríín folyó közeg csak nehezen jut cl azokra a helyekre, ahol a fonalak egymással érintkeznek. Ezzel szemben a találmány szerinti el­járással külsőleg is kedvező benyomású 15 tárgyak állíthatók elő. Mivel a fonál merev­ségét olyan elem adja. mely a fonállal egyesítve van, illetőleg annak alkatrészét képezi, tehát nem idegen test. ezért az elem nem is feltűnő. 20 A találmány szerinti eljárás különösen alkalmas egy rétegből álló trikókalapok'és hasonló kalapok előállítására, amelyek cse­kély súlyuk, porózus voltuk és nyújtható szerkezetük következtében tarlós alakban 25 való gyártást tesznek lehetővé. Természetesen két réteget is alkalmazha­tunk, amikor előnyös, ha olyan textil­anyaggal dolgozunk, amelynek a találmány értelmében készült összetett fonalaiban a 30 cellulózaszármazék a külső oldalon fek­szik. Ekkor ugyanazzal az eljárással, me­lyet a merevítés céljára fent már leírtunk, vagyis oldószerrel való egyszerű kezeléssel és különös nyomás alkalmazása nélkül a 35 két réteget egymással vízben oldhatatlanul köthetjük össze. Ilyen esetekben lezáró lé­cek alkalmazása nem szükséges. A különbség az appretálás és a talál­mány szerinti eljárás között az, hogy az 40 utóbbinál a szövetben lágy vagy gyenge helyek nem keletkezhetnek, mert a szövet szerkezelét merevítő cellulózaszármazék az egész szövetben egyenletesen és megszakí­tás nélkül, fonalak alakjában van jelen, 45 ami appretura alkalmazása esetén nem lehetséges. Hogy ez eljárással előállított terméknek, például kalapnak gyapjúanyaghoz hasonló külseje és tapintása legyen, a textillőnalak-50 nak csak egy részét fonjuk, vagy cérnáz­zuk össze ceüulózaszármazékból készült szálakkal és ezeket úgy rendezzük el, hogy a gyapjúfonalak azokat elfedjék. Az összelett fonalak számának a közön-55 séges, egy és ugyanazon textilanyagból ké­szült fonalak számához való viszonyát úgy választhatjuk meg, hogy éppen elegendő jó vízállóságot kapjunk. A cellulózaszár­mazékból készült szálakat az összetett fona­lak belsejében is elrendezhetjük. Ezen- 6 kívül az összetett fonalakat közönséges tex­lilfonalakból készült kész textilszövetbe, a formált termék előállítása közben is be­vihetjük, például bevarrhatjuk, vagy arra felLűzdelhetjük. mimellett a cellulózaszár- 61 mazékhói készült fonalak, az oldószerrel való kezelés után, a termék, például kalap vázát alkotják. Több elemi fonálból össze­telt fonalak a találmány szerinti eljárással készült összetett fonalakkal jóval alaktar- 7C lóbb termékké egyesílhelők, mint az eddig lehetséges volt. A gyártás többféle módon lörlénhet. Mintázol!, vagy egyszerű kötött, hurkolt vagy horgolt, vagy másféle módon készüli, 7f nyújtható szerkezetű termékek esetén a találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy az ilyen anyagból lényegesen na­gyobb érlékű termékek állíthatók elő, mint az eddig lehetséges volt. Minél nagyobb 80 mértékben nyújtjuk az anyagot a formálás­kor. vagyis minél nagyobb mértékben fe­szítjük a szálakat, annál bensőségesebb és tartósabb összekötések létesülnek azokon a helyieken, ahol a szemek egymással ősz- 85 szeíügguek. így a legkisebb anyagfelhasz­nálás melleit a legnagyobb tartósság ér­hető el. Igy például a leírt módon készült ka­lap, amellett, hogy porózus, eredeti alak- 90 ját és bőségét minden időben megtartja anélkül, hogy evégből külön varralokra, szalagokra, vagy támaszlékokra volna szük­ség. A kalap bősége hordás közben sem változik meg, feltéve, hogy mint nyers- 95 anyagot ccllulózaacetálot (acetátsetymet) alkalmazunk, amelyet a kipárolgás nem old. Az is előnye, hogy a kalap karimáját a kalap szegélyére nem kell felvarrni. A karimát egyszerűen oldószerrel bevonjuk, 100 mire a két alkatrész egymással vízben nem oldható módon heged össze. A találmány szerinti eljárással a könnyű és porózus kiindulási anyagból, amely ön­magában nem alaktarló, varral nélkül ka- 105 lapok és más gyártmányok állíthatók elő. A találmány szerinti eljárással készült kalap szalmakalaptól előnyösen abban kü­lönbözik, hogy a kalap idomul a fejfor­mához, azonkívül bármely kívánt alakban 110 és tetszőleges színekben állítható elő és mosható. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vízálló és alaktarló tárgyaknak, például kalapoknak nyújtható szerke- 115 zetű, porózus textil szövetekből, hor­golt, hurkolt vagy kötött szövetekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom