120511. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsik vízvezetéki berendezésének befagyás elleni biztosítása

Megjelent 1989. éVi május hó 1-én. MAGYAR KIKALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120Ö11. SZÁM. Y/b. (XXI/a.) OSZTÁLY. — F. 8238. ALAPSZÁM. Vasúti kocsik vízvezetéki berendezésének befagyás elleni biztosítása. Friedmaim L. és Társai cég", Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi december hó 24-ike. Vasúti kocsiknál a vízvezetéki berendezéshez tartozó víztartálynak és a vezetékeknek befagyás által való megsérülésének a veszélye miatt, a vízvezetéki 5 berendezéseket télen nem szokták üzemben tartani. A tartályokat nem töltik meg vízzel. A tartályoknak és vezetékeknek fagyveszélynél kellő időben való, körülményes kiürítése túl nagy üzemter-10 he lést jelentene, mert meglehetősen sokáig tart, mig a vonat kocsijainak víztartályai kiürülnek. A kiürítés még akkor is túl sokáig tart, ha nagyobb átmérőjű külön ki-15 ürítővezetékek vannak alkalmazva. A vasúti kocsikban lévő vízvezetéki berendezéseknek a fagyos időszakban való üzemben tartása helyett, a vizet az utasok számára télen rendesen kannák-20 ban viszik, ami körülményes és kényelmetlen. A találmány célja a vasúti kocsik vízvezetéki berendezéseinek a befagyás ellen való megbízható biztosításának a létesí-25 tése úgy, hogy azok fagy esetén is veszély nélkül legyenek üzembe helyezhetők. A találmány szerint a vízvezetéki berendezésnek egyes fogyasztási helyeihez, mint pl. az árnyékszékcsészéhez és a 30 mosdóasztalhoz vezető csapok vagy szelepek, a nyomóoldalon, egy mélyebben fekvő, közös és a vízhőmérséklettől önműködően befolyásolt kiüritőszeleppeJ vannak összekötve úgy, hogy valamennyi 35 vízzel töltött vezeték és maga a víztartály is kiürül, ha ez a szelep nyílik. Nagyobb átmérőjű külön kiürítővezeték ezen esetben felesleges, minthogy önműködő kiürülésnél nem fontos, hogy az meddig tart. A találmány szerint továbbá az emlí- 40 tett kiürítőszelepet önműködően vezérlő hőmérséklettapintó a vízzel töltött vezetékek egyikébe, vagy a nyomóoldaton a kiürítőszelepbe magába van beépítve. E tapintó a kiürítőszelepet a vezetékekben 45 lévő viz előre meghatározott alacsony hőmérsékletének az elérésekor nyitja mindig, mely vezetékeknek a hőmérséklete a kihűléskor mindig korábban süllyed, mint a készlettartályban lévő nagy víz- 50 tömeg hőmérséklete. A tartálytól a kiürítőszelephez utánáramló viz azonban a hőmérséklettapintót ismét felmelegíti úgy, hogy ez a kiürítőszelepet ismét elzárja. Ily módon időszakos kiürítési folya- 55 mat adódik, amelynél a tartálynak és a vezetékeknek a befagyása nem lehetséges. Minthogy nagyobb vízmennyiségeknek a perronokra és vágányokra egyszerre 60 való lefolyása igen kellemetlen, ezért a találmány szerint fűtést, pl. gőzzel vagy villamosan működtetett melegítőkészüléket alkalmazhatunk a tartályvíz számára úgy, hogy ez a normális üzem közben 65 állandóan melegen lesz tartva. Ezáltal az említett időszakos kiürítési folyamatnál, az utánfolyó víz most sokkal magasabb hőmérséklete következtében, időbelileg egymástól távol fekvő kis kiürüléseket 70 érürk el, melyek nem kényelmetlenek. Vannak vasúti kocsikban oly vízvezetéki berendezések, melyeknek tartálya, a vízfogyasztás takarékossá tétele