120509. lajstromszámú szabadalom • Búvólyukfedél és keret, továbbá segédeszköz ezek kapcsolatának megbontására, valamint eljárás öntésükre

csolatot létesít, melynél a fedél fenekét a kereten belül fekvő vízszintes perem tá­masztja alá, ahol is; a keret kerületi pe­remszéleinek hajlásszöge akkora, hogy a 5 kapcsolat szorossága dacára a fedél egyik oldalának csekély felfelé mozdítása a kap­csolatot teljesen megbontja és a fedél el­távolítását lehetővé teszi. A találmány szerint továbbá a fedél 10 egyik vége közelében nyílás van a ke­retre fektethető, nyeregszerű elemen füg­gélyesen átcsúsztatható horog befogadá­sára, mely nyílás lehetővé teszi a horogl oldalirányú elmozgatását avégből, hogy az 15 alulról a fedél, valamely helytálló eler mébe kapaszkodjék, úgyhogy a nyeregdar rabon nyugvó és a horog felső végébe vá­gott hasitokkal együttműködő feszítőéket harántirányban beverve, a fedél a keret 20 jéhez képest annyira felemelkedik, hogy a kapcsolat oldódik és a szabaddá vált fedél könnyen eltávolítható. A találmány továbbá ilyen búvőlyukíe­delek és -keretek öntésére való eljárásra 25 is kiterjed, mely szerint a formákban a hézagokat mindenütt gyakorlatilag egyen­lőkre készítjük, úgyhogy gyakorlatilag mindenütt azonos keresztmetszeti vastag­ságú öntvényt kapunk, majd az olvadt fé-30 met olyan anyagból készült formába ve­zetjük, mely anyag a lehető legkevesebb olyan összetevőt tartalmaz, amelyek vegyi bomlása hőt nyel el, úgyhogy a formának kicsiny hővezetési együtthatója van és a 35 fém olvadt állapotban marad mindaddig, amíg a forma teljesen meg nem telt, to­vábbá eszközöket alkalmazunk olyan sza­bályos hűtés biztosítására, hogy a megszi­lárdulás gyakorlatilag mindenütt egyszerre 4C következzék be és így a szerkezet belsőjé­ben gyakorlatilag ne maradjon olvadt fém­ből álló, számbavehető magrész, miáltal olyan öntvényhez jutunk, amelynek egyen­letes mikrositruktúrája van és amely gya-45 korlatilag merev és belső feszültségektől mentes, úgyhogy amikor a fedelet és ke­retet pontosan és szorosan egymásra il­lesztettük, azok viszonylagos helyzete és illeszkedése változatlan marad. 50 A mellékelt rajzok a találmány egyik foganatosítási alakját, illetve módját példa­képpen szemléltetik. Az 1. ábra a találmány szerinti, derékszögű négyszögalakú búvólyukfedél ós keret felül-55 nézete. A 2. ábra a fedél és a keret metszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint. A 3. ábra a fedél és a keret metszete a2 1. ábra 3—3 vonala szerint. A 4. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, an- 60 nak feltüntetésével, hogy a keretdarabokat miként illesztjük a fedélhez. Az 5. ábra vázlatos felülnézet annak szem­léltetésével, hogy árokfedélnél a keret­darabokat miként illesztjük a megfelelő 65 fedéldarabokhoz. A 6. ábra metszet az 5. ábra 6—6 vonala szerint. A 7. ábra a fedél öntésének módját szem­léltető vázlatos metszet. A 70 8. ábra egy fontos részlet vázlatos rajza. A 9. és 10. ábra a találmány használatá­hoz való fontos segédeszközt elölnézetben, illetve metszetbein, még pedig a működte- 75 léshez szükséges helyzetben, illetve a mű­ködtetés után mutat. Az 1—4. ábrákat tekintve, a derékszögű (10) búvólyukfedél könnyű, üreges;, rács­szerű öntöttvas szerkezetből áll (2. ábra). 80 Az öntöttvas keret egymástól függetlenül kiöntött és az 1. ábra szerinti négyszögle­tes keret létesítésére csapokkal és/vagy másképp összeerősített négy (23—26) da­rabból áll. A keretdarabokat külön-külön 85 illesztjük a (10) fedélhez, ami után a fe­dél és keret olyan szorosan illik egymás­hoz, hogy amikor az egész együtt van, a közöttük létrejött kapcsolat víz- és gáz­záró. Ennek az eredménynek elérésére a 90 fedelet és a keretdarabokat akként öntjük, hogy azok kezdetben feszültségmenteseik, vagyis úgy, hogy azok a f ormát az ú.n. «kez­deti feszültség»-tői mentesen hagyják el. A kezdeti feszültség, melyet eddig vasönt- 95 vényekben elkerülhetetlennek tartottak, öregedés folytán, vagy ha az öntvények hő­fokváltozásoknak voltak kitéve, fokozato­san szűnt meg, ami az öntvények veteme­dését, elcsavarodását és általános eltorzu- 100 lását okozta. A vasöntvények kezdeti fe­szültsége nagyrészt onnan ered, hogy az öntvény legvastagabb részeiben fémmagok képződnek, amelyek még akkor is megol­vadt állapotban vannak, amikor az önt- 105 vény fémjének többi része már megszi­lárdult. Ilyen magok képződését a (10) fedélben és a (23—26) keretdarabokban az öntés alatt akként kerüljük el, hogy a forma beöntő nyílásait és szelelőlyukait no e célra alkalmas módon helyezzük el és a mintákat úgy tervezzük meg, hogy a formában ama különböző hézagok ke­resztmetszeti területe, melyek a fedél és a kereldarabok üreges, rácsszerű szerkezetét 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom