120505. lajstromszámú szabadalom • Alsóruha

Megjelent 1939. évi május hó J-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSiö SZABADALMI LEIRAS 120505. SZÁM. I/e. OSZTÁLY. — Sch. 5636. ALAPSZÁM. Alsóruha. Sehwartz Sámuel magán ti sztvi sel ő, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 21-ike. A találmány olyan alsóruha, mely lényegileg alsónadrág, például női nadrág és térdvédő kombinációja és az ismeretes térdvédők többrendbeli hátrányainak kikü-5 sízöbaliését célozza. Az öltözködés, különösen a női divat újabb fejlődési iránya, úgymint a vékony selyem-, műselyem- és másféle harisnya viseletének és a rövid női ruhának hide-10 gebb éghajlatú vidékekeni általános elterjedése tudvalevőleg ősszel és télen kellemetlen és gyakran az egészségre káros mértékben teszi ki nedvességnek vagy alacsony Mérsékleteknek az ezek iránt igen. 15 érzékeny térdízületet és annak környékét. Ugyanezen következménnyel jár a férfi öltözködésinél elterjedt rövid alsónadrág és rövid harisnya viselete is. Ennek folytán a térd és környékének melegentartására 20 már eddig is használatosak voltak kötött vagy kötsizövött, rendsizieirint a harisnya alatt hordott, testsizínű, gyapjúból készült térdvédők. Ezek lényegileg tömlőszeríí, a térd és hozzácsatlakozó lábszár-, illetve oomb-25 részek alakjának megfelelő alakú alakzatok voltak, melyieik alsó és felső vége az úgynevezett «patentkőtéssel» (egy-egy kötéssel) Jté&zült, melybet még gumiszálakat is foglalták be, mert a térdvédőt helyén alsó 30 ési felső végjeinejk a lábszár felsői, illetve ,a comb alsó részére a patentkötés és gumi rugalmassága folytán rálfeszülő részéi tartották. Ezek. azi ismeretes térdvédők, noha a 35 térd védelme sízem pontjából elvileg megfelelnek, mégsem tudtak kellőképpen élterjedni, főleg azért, mert viselésük nem kellemes, sőt némely esetben károsnak is neveztető. Ha ugyanis a térdvédőt helyén tartó részek szorosan feszültek az illető 40 testrészre, akkor annak ereit leszorították, mi a láb vérkeringését hátrányosan befolyásolta.. Ha pedíjg e részek, főleg a combira illeszkedő rész,''fitzák voltak, a térdvédő a lábmozgás hatása alatt helyéről elcsúszott 45 és így egyrészt már nem felelhetett meg céljának, másrészt pedig esztétikailag kifogasolható alakot vett fel és/vagy nem megfelelő helyen helyezkedett el. A találmány sízeriint mindeme hátrányo- 50 kat azzal küszöböljük ki, hogy a térdvédőt az alsónadrággal, pl. női nadrággál, akként kombináljuk, hogy a térdvédőt helyén a nadrág tartsa, miáltal lehetővé válik a térdvédő alkatának ákkénti megváltoztatásai, 55 hogy az a fenti hátrányoktól mentes legyen. A találmány szerinti alsóruhá nem tévesztendő össze az ismeretes, térden alul érő, hos&ziú alsónadrágokkal, mert ezektől 60 főleg abban különbözik, hogy a térdre illeszkedő része a térd anatómiai alakjának megfelelő alakú és hogy kötése, rendszerint pedig anyaga is, eltér a nadrág anyagának kötésétől, illetve rendszerint anya- 65 gjától is. A találmány szerinti alsóruha tehát lényegileg rövid alsónadrágból és ennek mindegyik szárával egyesített egy-egy térdvédőből áll, mimelüjett a jnadrágs zárak a térd- 70 védjőkked, célszerűen: hézagmentesen, pl. egész kerületük mentén váló, célszerűen kéttűs gép segélyével történt, összievarrással vannak egyesítve, mi kőris a ráncmentes egyesítés céljából a térdvédők felsotré- 75 szénék kerületi mérete a nadrágszárak vé-