120504. lajstromszámú szabadalom • Keverőkapcsolás villamos kisütőcsővel, amely szekunder elektronokat emittáló elektródát tartalmaz

Megjelent 1939. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120504. SZÁM. VH/j. OSZTÁLY. — P. 8732. ALAPSZÁM. Keverőkapcsolás villamos kisütőcsővel, amely szekunder elektronokat emittáló elektródát tartalmaz. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eiiidhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi április hó 15-ike. Németalföldi elsőbbsége 1935. évi október hó 4-ike. A találmány villamos kis ütőcsöves be­rendezés nyílásokkal ellátott anódát is tar­talmazó elektródarendszerriel, amelyben az anödának a katódától elnéző oldalával 5 szemben pozitív potenciálú ponttal, kivált­képpen árnyékolóráccsal összekötött elek­tróda van, melynek felülete oly tulajdon­ságú. hogy belőle a cső üzemében s,ze­kunderelektronok szabadulnak fel. 10 A találmány szerinti berendezésnél az anód,a mögötti elektródából kilépő szekun­der elektrónok az anódánál a primer elek­tronokkal egyesülnek, ami a meredekség lényeges növekedésiét eredményezi. 15 Bár általában a szekunder elektrónokat kibocsátó elektródát közvetlenül az anóda mögött rendezzük cl, az említett elektróda és az anóda között szabályozórácsot is el­rendezhetünk; ezzel az anódát elérő sze-20 kunder elektronok számát szabályozhat­juk. Ez különösön előnyös, ha a találmány szerint a szóbanforgó kisiitőcsövet a kap­csolási elrendeizésben keverő lámpának használjuk. Ez esetben a szekunder emisz-25 sziós elektróda az említett szabátyozórács­csal együtt helyi rezgések létesítésére hasz­nosítható. Lehetséges azonban a találmány szierint a szóbanforgó kisiitőcsövet szabá­lyozórács nélkül is keverő lámpának hasz-30 nálni, mely esetben a szekunder emissiziiós elektróda, mely elektróda és a katóda kö­zött negatív ellenállás lép fel, csak helyi oszcillátorként szerepelhet. A rajzon a találmány szerinti berende-35 zés foganatosítási példájának vázlata lát­ható. Az 1. és 2. ábrák a találmányhoz használt kisütőcsövet ábrázolják, a 3. és 4. ábrák pedig ily csövet tartal­mazó kapcsolási elrendezéseket mutatnak. 49 A rajzon (1) jelzi a cső falát, melynek alsó részében a (3) esaítlakoztatórészekkelek­látott (2) aljzat van. A cső belsejében levő elektródareiidszer sorjában a (4) katódát, az ábrázolt példa esetében közvetve fű- 45 tött katódát, az (5) vezérlőrácsot a (6) árnyékolórácsot, a drótalakú (7) anódát és a szekunder eltektrónokat kibocsátó (8) elektródát tartalmazza. A különböző elek­tródákat a felső részen (9) csillámkorong 50 támasztja és tartja egymástól távol. Vala­mennyi elektródának van árambevezetője és ezek a rajzon fel nem tüntetett lapított részen át vannak kivezetve, kivéve az (5) vezérlőrács árambeveaetőjét, mely a felső 55 részen a (10) helyen az üvegbúrán át van kivezetve. A 3. ábra oly kapcsolási elrendezést mu­tat, amelyben az isimertetett fajtájú kisütő­cső, mint keverőlámpa működik, míg a 60 4. ábrán olyan kapcsolási elrendezés lát­ható, amelynél az anóda és a szekunder emissziós elektróda között (11) szabályozó­rács van. E két ábrán a bemeneti kör (12)­nél van, a helyi oszcillátort (13) jelöli, 65 míg az a (14) kör, melyben a közbenső­frekvenciás rezgésiek Fellépnek, a (7) anóda és a (4) katóda között fekszik. Mindkét ábrán a (13) rezgőkör a SZÍ'kun­der emissziós elektróda és a katóda köpött 70 fekszik; az 5. ábrán • látható kapcsolási elrendezésnél ez a kör a szabályozó elek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom