120469. lajstromszámú szabadalom • Tekercsrugó-csuklós hajtómű motoros járművek lengő tengelyeihez

Megjelent 1939. évi májns hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI TSTTÍÓSÁC SZABADALMI LEÍRÁS 120469, SZÁM. XX a/2. OSZTÁLY. — D. 5005. ALAPSZÁM. Tekercsrugó-csuklós hajtómű motoros járművek lengó' tengelyeihez. Döme Róbert mérnök és Jaross Pál mérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1937. évi december hó 4-ike. Már ajánlották tekercsrugók alkalmazását csuklók gyanánt motoros járművek lengő tengelyeihez. A rugócsuklóval kapcsolt tengely végeket oly módon kell alá-5 támasztani, hogy a lengő tengelynek önmagával párhuzamos eltolódása megakadályoztassék, nehogy a rugóban káros igénybevételek lépjenek fel. Ezt az alátámasztást az ismert tekercsrugó-10 csuklókon a tekercsrugó üregében helyezték el. Minthogy azonban az alátámasztásnak ekkor a tengellyel együtt kell forognia és egyidejűleg a tengely kilengését is meg kell engednie, az alá-15 támasztás csupán gömbcsuklóval történhetett. A tekercsrugó-csukló célja a sebesség vagy forgatónyomaték változásakor fellépő lökések kiegyenlítése és annak elérése, hogy a hajtott tengely egyen-20 letes szögsebességgel forogjon, nem pedig periodikusan változó szögsebességgel, amint ez a rendes kardancsuklóknál történik. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha a tekercsrugó hosszváltozásait 25 nem gátoljuk- Ezért a támasztócsuklót csúszó gömbcsukló gyanánt kellett szerkeszteni. A tekercsrugó belsejében rendelkezésre álló tér azonban igen korlátolt, úgyhogy igen nehéz benne oly csúszó 30 gömbcsuklót elhelyezni, amely tartósan tud megfelelni a motoros járművek kardantengelyében és lengő féltengelyeiben fellépő igénybevételeknek. A találmány szerint ezen hátrányt az-35 zal kerüljük el, hogy a tekercsrugó végein lévő két végcsapot, melyek közül legalább is az egyik a hozzá csatlakozó tengelyrésszel hosszelmozdulást megengedő menesztőkapcsolatban áll, egy-egy a tekercsrugót kívülről átfogó ágyazó- 40 részben van ágyazva, mely ágyazórészeket oly csapok kapcsolják egymással csuklósan, amelyeknek mértani tengelye a kapcsolt tengelyrészek mértani tengelyeinek a rugó rugalmas szakaszán belül 45 fekvő metszéspontján megy keresztül. A rajz a találmány szerinti hajtómű két példaképem megoldási alakját mutatja. Az 1. és 2. ábra nyitott megoldást mutat 50 alaprajzban, illetve függélyes metszetben, a 3. ábra pedig betokozott megoldás vízszintes metszete. A (3) tekercsrugó egyik (3a) vég- 55 karimája a (4) ágyazórészben forgathatóan ágyazott (1) csap (la) végkarimájához van csavarolva. A motoros jármű hajtótengelyének végcsapját képező tekercsrugó másik (3b) végkarimája a (6) 60 ágyazórészben forgathatóan ágyazott (5) üreges csap (5a) karimájával kapcsolt. A (2) kardantengelynek az (5) üreges csapba nyúló vége (7) hornyok révén hosszirányú elmozdulást megengedő me- 60 nesztőkapcsolatban áll az (5) üreges csap bordáival. A különben a tekercsrugó belsejében alkalmazott támasztó gömbcsukló helyett a csavarrugócsukló alátámasztását 57 azzal érjük el, hogy az (1) és (5) csapok a (3) tekercsrugót kívülről átfogó (4), illetve (6) ágyazórészekben vannak for-