120461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fedőrétegeknek tárgyakra, kiváltképpen villamoskészülékek felületére való felvitelére
120461. 236 jó tapadását megakadályozza. A gázfejlődés lehetőleg való elhárítására oly kis feszültségekkel kell dolgozni, melyeknél a bevonat bizonyos vastagságának elérésére 5 szükséges időtartam igen hosszú, sőt egyes esetekben órákig tart, ami az eljárás gyári alkalmazásának útjában áll. A kataforézises eljárás azért sem igen előnyös, mert többnyire a kolloidoldatok töménységéheiz 10 van kötve. E töménységek általában kicsinyek. úgyhogy az elégségesen vastag réteg elérésére szükséges időtartam ez okból is igen hosszú. Számos vizsgálatot végeztünk e téren és 15 azt találtuk, hogy találmányunk alkalmazásával az említett hátrányokat kiküszöbölhetjük mindenesetre jelentékenyen csökkenthetjük. Valamely test felületének fedőréteggel 20 való bevonására a találmány szerint a felviendő anyagot mechanikai úton, nem vízből való szuszpenziósszerbcn finoman eloszlatjuk és a test felületére legalább 50 Volt feszültséggel végzett kataforézissel 25 visszük fel. Ennek az eljárásnak számos előnye van. Az eljárásnál a szuszpendálóanvagol csupán alkalmas diszperziós-szerrel, amilyen pl. az alkohol vagy az aceton, zúzás vagy 30 őrlés útján kell kevernünk és ezzel máris a találmány szerinti kataíorézises felvitelre alkalmas rendszert kapjuk. Ezzel ősziszéf iiggésben megjegyezzük, hogy a mechanikai úton finoman eloszlatott., kiife-35 jezésen azt az eljárást is értjük, melynél az anyagot először mechanikai kezelésnek, pl. zúzásnak, őrlésnek, stb. vetjük alá, majd a szuszpenziós-szerbe juttatjuk. Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogv a me-40 chaiiikai kezelést a diszperziószerre] együtt eszközöljük. Ámbár a kólloidoldatok és a szuszpenziók közöli éles határt vonni nem lehel, vagy rnás szavakkal: ámbár mennyiségi 45 különbségei lenni nem- tudunk, a gyakorlatban mégis lényeges minőségi különbség mulátkozik. A találmány szerinti nemvizes szuszpenziókat a kataforézLst megelőzően. vagy pedig a kataforézis közben 5i, keveréssel vagy rázással homogénné kell lennünk; ha nyugalomban hagyjuk állani, a szuszpendált anyag lecsapódik. Kitűnt azonban, hogy ismételi rázás vagy keverés a szuszpenziót mindenkor ismét az 55 alkalmas állapotba juttatja. A találmány szerinti szuszpenziókai e könnyű kezelhetőségük különbözteti meg igen előnyösen a kolloidoldatoktól. Ha pl. oly anyagot veszünk, mint a báriumkarbonát és valtamely ismert eljárás szerinti vizes kol- 6> loidoklatát összehasonlítjuk a találniám' szerinti alkohol- vagy alkohol-acelon-szuszpenziójával, az előbbi esetben az oldatot csak nehezen kapjuk és ez oldal már igen rövid idő múlva használhatatlan, ezenfelül pg pedig a felvitelre szükséges időtartam igen hosszú. Az utóbbi esetben pedig könynyen kaphatjuk a szuszpenziót, mely határtalan ideig eláll, a felvitelre szükséges időtartam pedig igen rövid. ?o Azt találtuk, hogv a találmány szerinti szuszpenziók nemcsak, hogy jóval tartósabbak, mint az ismert vizes koiloídoldalok, valamint az őrlés vagy zúzás útján vízzel kapott vizes szuszpenziók, oly érte- 75 lemben, hogy mindenkor isméi egyszerűen rázással vagy keveréssel alkalmazásra készek. hanem, hogy a találmány szerinti szuszpenziókkal igen gyorsan nagy menynyiségeket jól tapadóan is vihetünk fel 80 kataforézissel. Emelteti rövid elektródakőzök esetén nagy, azaz legalább 50 Voltnyi feszültségeket alkalmazhatunk; így a találmány foganatosításánál a kalóda és az anóda közötti 1 cm-es távolság esetén 85 nyugodtan 50. 200 Volt-os és még nagyobb feszültségeket alkalmazhatunk. Az ilyen erős villamos terek alkalmazása folytán a kataforézis igen rövid idő alatt megy végbe. Az találtuk, hogy ennek folytán 90 néhány másodperc alatt elegendő vastag, pl. néhány tíz mikrontól néhány milliméterig terjedő vastagságú bevonatokat vihetünk fel. Vizes kolioidoldalok. valamint vizes szuszpenziók esetén ily nagy feszült- 95 ségek alkalmazásánál erős gázfejlődés zavar, melynek következménye, hogy az anyag nem tapad. Adott elektródaköz mellett a feszültség megválasztásával a lecsapódó anyag le- !oc csapódási módját tág határok között befolyásolhatjuk és így a csapadék likacsosságát is szabályozhatjuk. E lehetőség lényeges előny a vizes kolloidoldatokkal történő ismert kataforézises eljárásokkal 105 szemben, mert ezekkel az oldatokkal sokszor oly rétegeket kapunk, melyek céljukhoz képest nem eléggé porózusak. A találmány szerint oly bevonatokat is kaphatunk, mielyek az illető szuszpenziók fecs- U0 kendezésével előállítható bevonatoknak teljesen megfelelnek. Ez annyival is inkább érvényes, mert az őrlés fokával a felviendő részecskék nagyságái tág határok közölt tetszésünk szerint befolyásolhatjuk. 115 Mivel ezenfelül olyan kristályosított, szilárd anyagból indulunk ki, melyet csak