120461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fedőrétegeknek tárgyakra, kiváltképpen villamoskészülékek felületére való felvitelére

120461. 236 jó tapadását megakadályozza. A gázfejlő­dés lehetőleg való elhárítására oly kis fe­szültségekkel kell dolgozni, melyeknél a bevonat bizonyos vastagságának elérésére 5 szükséges időtartam igen hosszú, sőt egyes esetekben órákig tart, ami az eljárás gyári alkalmazásának útjában áll. A kataforézi­ses eljárás azért sem igen előnyös, mert többnyire a kolloidoldatok töménységéheiz 10 van kötve. E töménységek általában kicsi­nyek. úgyhogy az elégségesen vastag ré­teg elérésére szükséges időtartam ez okból is igen hosszú. Számos vizsgálatot végeztünk e téren és 15 azt találtuk, hogy találmányunk alkalma­zásával az említett hátrányokat kiküszöböl­hetjük mindenesetre jelentékenyen csök­kenthetjük. Valamely test felületének fedőréteggel 20 való bevonására a találmány szerint a fel­viendő anyagot mechanikai úton, nem víz­ből való szuszpenziósszerbcn finoman el­oszlatjuk és a test felületére legalább 50 Volt feszültséggel végzett kataforézissel 25 visszük fel. Ennek az eljárásnak számos előnye van. Az eljárásnál a szuszpendálóanvagol csu­pán alkalmas diszperziós-szerrel, amilyen pl. az alkohol vagy az aceton, zúzás vagy 30 őrlés útján kell kevernünk és ezzel máris a találmány szerinti kataíorézises felvi­telre alkalmas rendszert kapjuk. Ezzel őszi­széf iiggésben megjegyezzük, hogy a me­chanikai úton finoman eloszlatott., kiife-35 jezésen azt az eljárást is értjük, melynél az anyagot először mechanikai kezelésnek, pl. zúzásnak, őrlésnek, stb. vetjük alá, majd a szuszpenziós-szerbe juttatjuk. Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogv a me-40 chaiiikai kezelést a diszperziószerre] együtt eszközöljük. Ámbár a kólloidoldatok és a szuszpen­ziók közöli éles határt vonni nem lehel, vagy rnás szavakkal: ámbár mennyiségi 45 különbségei lenni nem- tudunk, a gyakor­latban mégis lényeges minőségi különb­ség mulátkozik. A találmány szerinti nem­vizes szuszpenziókat a kataforézLst meg­előzően. vagy pedig a kataforézis közben 5i, keveréssel vagy rázással homogénné kell lennünk; ha nyugalomban hagyjuk állani, a szuszpendált anyag lecsapódik. Kitűnt azonban, hogy ismételi rázás vagy keve­rés a szuszpenziót mindenkor ismét az 55 alkalmas állapotba juttatja. A találmány szerinti szuszpenziókai e könnyű kezel­hetőségük különbözteti meg igen előnyösen a kolloidoldatoktól. Ha pl. oly anyagot veszünk, mint a báriumkarbonát és valta­mely ismert eljárás szerinti vizes kol- 6> loidoklatát összehasonlítjuk a találniám' szerinti alkohol- vagy alkohol-acelon-szusz­penziójával, az előbbi esetben az oldatot csak nehezen kapjuk és ez oldal már igen rövid idő múlva használhatatlan, ezenfelül pg pedig a felvitelre szükséges időtartam igen hosszú. Az utóbbi esetben pedig köny­nyen kaphatjuk a szuszpenziót, mely ha­tártalan ideig eláll, a felvitelre szükséges időtartam pedig igen rövid. ?o Azt találtuk, hogv a találmány szerinti szuszpenziók nemcsak, hogy jóval tartó­sabbak, mint az ismert vizes koiloídolda­lok, valamint az őrlés vagy zúzás útján vízzel kapott vizes szuszpenziók, oly érte- 75 lemben, hogy mindenkor isméi egyszerűen rázással vagy keveréssel alkalmazásra ké­szek. hanem, hogy a találmány szerinti szuszpenziókkal igen gyorsan nagy meny­nyiségeket jól tapadóan is vihetünk fel 80 kataforézissel. Emelteti rövid elektróda­kőzök esetén nagy, azaz legalább 50 Volt­nyi feszültségeket alkalmazhatunk; így a találmány foganatosításánál a kalóda és az anóda közötti 1 cm-es távolság esetén 85 nyugodtan 50. 200 Volt-os és még nagyobb feszültségeket alkalmazhatunk. Az ilyen erős villamos terek alkalmazása folytán a kataforézis igen rövid idő alatt megy végbe. Az találtuk, hogy ennek folytán 90 néhány másodperc alatt elegendő vastag, pl. néhány tíz mikrontól néhány milli­méterig terjedő vastagságú bevonatokat vi­hetünk fel. Vizes kolioidoldalok. valamint vizes szuszpenziók esetén ily nagy feszült- 95 ségek alkalmazásánál erős gázfejlődés za­var, melynek következménye, hogy az anyag nem tapad. Adott elektródaköz mellett a feszültség megválasztásával a lecsapódó anyag le- !oc csapódási módját tág határok között be­folyásolhatjuk és így a csapadék likacsos­ságát is szabályozhatjuk. E lehetőség lé­nyeges előny a vizes kolloidoldatokkal tör­ténő ismert kataforézises eljárásokkal 105 szemben, mert ezekkel az oldatokkal sok­szor oly rétegeket kapunk, melyek céljuk­hoz képest nem eléggé porózusak. A talál­mány szerint oly bevonatokat is kapha­tunk, mielyek az illető szuszpenziók fecs- U0 kendezésével előállítható bevonatoknak tel­jesen megfelelnek. Ez annyival is inkább érvényes, mert az őrlés fokával a fel­viendő részecskék nagyságái tág határok közölt tetszésünk szerint befolyásolhatjuk. 115 Mivel ezenfelül olyan kristályosított, szi­lárd anyagból indulunk ki, melyet csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom