120437. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szikvíz készítésére és palackokba töltésére

2 120437. sav-palackot a részleges kimerülése után a telitő-edényről az előkeverő-tartályra kell rákapcsolni. A második ismert be­rendezésnél a szénsav-szivattyú az elő-5 keverő-tartályből már előkevert szén­savas vizet szivattyúz a telítő-edénvbe. A két ismert berendezés közös hát­ránya, hogy azokat a meglevő szikvíz­készítő-gépekre, utóbbiak átépítése nél-10 kül, nem lehet rákapcsolni. A találmány szerinti beiendezés a két ismert berendezésnek az előzőkben lei­sorolt hátrányait kiküszöböli, egyszerű szerkezetű, kezeléséhez különleges szak-15 értelem nem szükséges, a meglévő szikvíz­berendezésekre, azok átépítése nélkül rákapcsolható, olcsón előállítható és emellett az új szénsavpalacknak és a már részben kimerült szénsavpalacknak 20 kölcsönös helyzetét üzem közben nem kell változtatni. A találmány berendezés szikvíz készí­tésére és palackokba töltésére, szénsav­tartállyal, szénsav-szivattyúval és két 25 szénsav-palackkal, melyek közül a telítési nyomásnál magasabb nyomású szénsav­palack a telítő-edénnyel, míg a telítési nyomásnál alacsonyabb nyomású szén­sav-palack a szénsav-tartállyal van össze-30 kötve, azzal jellemezve, hogy az ismert szikvízkészítő-berendezés tengelyéről haj­tott szénsav-szivattyú szivócsatlakozása tartósan a szénsav-tartállyal, illetve a szénsav-tartályon át a telítési nyomásnál 35 alacsonyabb nyomású szénsav-palackkal, míg a szénsav-szivattyú nyomóvezetéke ejektorszerűen a víz-szivattyú nyomó­vezetékével van összekötve olymódon, hogy a szénsav-szivattyú és/vagy a víz-40 szivattyú szénsavval részben telített vizet nyomnak a telítő-edénybe. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés példaképen vett megoldási alakját mutatja. 45 Az ismert szikvízkészítő-berendezés telítő-edénye (l)-el, a főtengelye (2)-vel, annak csapágyai (3, 4)-el, a vízszivattyú (ö)-el, az (5) vízszivattyú dugattyúját működtető, a (2) tengelyre ékelt excenter 50 (6)-al, a szénsav-szivattyú (7)-el, a (7) szénsav-szivattyú dugattyúját működtető excenter (8)-al, a (2) tengelyre ékelt len­dítőkerék, illetve szíjtárcsa (9)-el, a szén­sav-gyüjtőtartály (10)-el, a szénsav-palac­.55 kok (11, 12)-vel, a víztartály (13)-al, az (5) szivattyú szívócsatlakozását a (13) víztartállyal összekötő vezeték (14)-el, az (5) szivattyú nyomócsatlakozását az (1) telítőtartállyal összekötő vezeték (15)-el, a (10) szénsav-tartályt a (7) szén- 60 sav-szivattyú szívócsatlakozásával össze­kötő vezeték (16)-al, a (7) szénsav-szi­vattyú nyomócsatlakozását a (15) veze­tékkel összekötő vezeték (19)-el jelölt. A (19) vezeték olymódon csatlakozik a 65 (15) vezetékhez, hogy a (19) vezetéken át a (15) vezetékbe nyomás alatt beszorított szénsav ejektorszerűen a (15) vezetékben lévő vizet magával ragadja és már szén­savvalrészben telített víz jut az (1) telítő- 70 edénybe. Ezáltal az (1) telítőedényben a viznek szénsavval való telítési munkáját megkönnyítjük. Amennyiben a rajzon látható meg­oldási alaktól eltérően,a (6, 8) excenterek 75 egymáshoz viszonyítva nincsenek 180°-al elforgatva, azaz a víz- és szénsav-szivaty­tyúk szívó-, illetve nyomólöketei egyidő­ben játszódnak le, úgy az ejektor-hatás fokozódik és az (5) szivattyú munkáját 80 is megkönnyítjük. A (19) vezetéknek a (15) vezetékbe csatlakozó helye és az (1) telítő-edény között a (15) vezetékbe a (18) visszacsapószelep iktatott. Egyetlen (18) visszacsapószelep helyett 85 a (15) vezetéknek az ejektorszerű csat­lakozás és az (5) vízszivattyú közötti szakaszába és a (19) vezetéknek az ejektorszerű csatlakozás és a (7) szénsav­szivattyú közötti szakaszába a rajzon 90 szakadozott vonalakkal jelölt (18x, 18v) visszacsapószelepeket iktathatjuk. Utóbbi megoldás előnye, hogy a (15) vezetéknek az ejektorszerű csatlakozás és az (1) telítőedény közötti szakaszában az ejek- 95 tor-hatás teljesen szabadon érvényesülhet. A kész telített szénsav az (1) telítő­edényből a (21) vezetéken át jut az ismert (22) töltőcsaphoz, amelynek (23) elága­zása a töltésnél lefecskendezett szénsavat 100 a (24) vezetéken át a (10) szénsavtartálv­ba vezeti. A (28) kettős átváltó-csapszelepnek négy csatlakozása van, amelyek a (29, 25, 20, 30) vezetékekhez vannak kap- 105 csolva. A (28) kettős át váltó-csapszelep egyik határhelyzetében a (29) vezeték a (20) vezetékkel, míg a (30) vezeték a (25) vezetékkel és a (28) kettős átváltó-csap­szelep másik határhelyzetében a (29) 110 vezeték a (25) vezetékkel és a (30) veze­ték a (20) vezetékkel van összekötve. A (29) vezeték és a (11) szénsavpalack közé a (27) zárószelep, míg a (30) vezeték és a (12) szénsav-palack közé a (26) záró- 115 szelep van iktatva. A (20) vezetékbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom