120416. lajstromszámú szabadalom • Villamos kikapcsoló meghosszabbított ívű ívkifúvással

2 120416. íródhoz van kötve. Végül a (3) álló érintkezőhöz kötött (11) elektród alkotja a megszakító berendezés végelektródját, mely elektród tudvalevőleg a kifuvás által 5 megnyú jtott ív hosszát korlátozza. A kürtőszerű hüvelyben ós a közbenső elektród magasságában szigetelőanyagból készült (12) rácsot lehet elhelyezni, melynek célszerűen kúpalakú központi nyílása van, 10 s amely — gázörvénylések elkerülésének lehetővé tétele céljából — ezenkívül számos, a kifuvóárammal párhuzamos csatornát is tartalmaz. Az 1. ábra a kikapcsolót kikapcsolt 15 helyzetben mutatja, melyen a mozgó érintkező bekapcsolás uLáni helyzete pontozott vonálakkal van ábrázolva. — Az egész elrendezés működése a következő: a) Az ív a fúvóka nyílása föl öt L az 20 álló és a mozgó érintkezők között, gyakorlatilag' véve légköri nyomás mellett kigyúl, ezután pedig annyira megnyúlik, amennyire a mozgó érintkező eltolódik. Ebben a fázisban az ív még semmiféle 25 fúvó hatásnak sincs kitéve. b) A mozgó érintkező folytatja útját, visszahúzódik a fuvókába, melyen át a kifuvó közeg eltávozik. Ekkor két eset van: 30 1. A niegszalnkifxdó áram intenzitása gyenge. A (3) és (4) között keletkező ív felfelé is megnyúlik és a kifuvó közeg azt rögtön a (11) végelektródra tereli; mihelyt 35 az ív ezt az elektródot elérte, az ív (3—11) közti része kialszik, míg a (4) mozgó érintkező és a (11) végelektród közli ívrész megmarad. Az áramerősségnek erre következő első Ó-átmeneténél az ívnek 40 a (4) mozgó érintkező és a (10) közbenső elektród közti ellenállással shuntolt része szintén kialszik. Ilyképen a (9) ellenállás az áramkörrel önműködően sorbakapcsolódik és az ívben folyó áram erősségét 45 oly értékre csökkenti, melyet a készülék már könnyen megszakíthat. A csökkentett áram megszakítása az áramerősségnek Ó-értéken való következő áthaladása alkalinával történik. 50 Oly esetben, mikor a megszakítandó áram erőssége nagyon kicsin}', a (f)\ ellenállás beiktatása meg sem történik. 2. A nwyszakítandó áram erőssége nagy. Mindaddig, míg az áram erőssége nagy, az ív átmérője igen nagy; a (3) és (4) 55 között keletkezett ív keresztmetszete teljesen kitölti a (3) álló érintkezőben levő átfuvó nyílást, s ezáltal gátolja a légkifuvást. Ilyképen az ív kifuvás következtében még nem tud megnyúlni. Mihelyt 60 azonban az áram pillanatnyi erőssége csökken, az ív keresztmetszete kisebbedik, a légkifuvás megtörténhetik, az ív megnyúlik és a jelenségek ugyanabban a sorrendben folvhatnak le. mint az előbbi eset- 65 ben le van írva. A (3) álló érintkezőnek tehát az a feladata, hogy röviden tartsa az ívet mindaddig, míg a pillanatnyi áramerősség nagy és a megnyúlást csak az áramerősségnek 70 O-oii való áthaladását megelőzően, kisebb áramerősség-értékeknél engedje meg. Ezenkívül a kifuvó nyílás elé nyúló érintkező ujjai közti rések finom légáramok áthaladását engedik meg, melyek az ívet anélkül 75 súrolják, hogy azt meghossziabbítanák és képződésük folyamán kiküszöbölik az ív állal előidézett gázokat. A mellékáramköri (9) ellenállást megfelelő kapacitású kondenzátorral is lehet 80 helyettesíteni. Szabadalmi igények: 1. A 116.962. számú törzsszabadalom 1. igénypontja szerinti, ívmegállító elektróddal ellátott váltakozó áramú villa- 85 mos kikapcsoló megoldási alakja, melynél a mozgó érintkező az ívoltó kifuvás tengelyében és azzal ellentétes irányban tolódik el és a kifuvó nyílás mögött elrendezett álló érintkezővel van körül- 90 véve. azzal jellemezve, hogy maga az álló érintkező van ívmegállító elektródként kiképezve. 2. Az 1. alatti kikapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az álló érintke- 95 zőn nyílások, 111. az ív keresztmetszetéhez képesl rések vannak hagyva, melyeken ál az ívet súroló légáramlás haladhat ál. 3. A 2. alatti kikapcsoló kivileli alakja, 100 azzal jellemezve, hogy az álló érintkezőt a kifuvó nyílás elé nyúló, körben elrendezett érintkezőiyjak képezik. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.