120398. lajstromszámú szabadalom • Forrasztóeljárás kerékpárok, motorkerékpárok és effélék kereteinek csőkötéseihez

MAGYAR KI£ÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130398. SZÁM. XX/e. OSZTÁLY. — JV. 3311. ALAPSZÁM. Forrasztó eljárás kerékpárok, motorkerékpárok és effélék kereteinek csőkötéseihez. NSU-D-Rad Vereinigte Fahrzeugwerke A.-G Neckarsulm. A bejelentés napja 1938. évi április hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 17-ike. Ismeretesek csöves és karmantyús ke­retkötések forrasztására való eljárások, melyeknél a forrasztólánggal felhevített forrasztási helyhez sodronyalakú forraszt 5 illesztenek, amely hajcsöves hatás foly­tán hatol a cső és karmantyú közti hé­zagba. Ismeretes továbbá a kamarás for­rasztóeljárás, melynél a forrasztandó ré­szeket kamrába helyezik, az utóbbiba 10 pora lakú vagy darabos íorrasztóanyagot tesznek és a kamrát kívülről annyira he­vítik, hogy a forrasztóanyag megolvad­jon. A megolvadt forraszt nyomással szorítják az összekötendő darabok közti 15 hézagba. Bemártó eljárások is ismerete­sek, melyeknél az összeforrasztandó csö­vet és karmantyút folyékony íorrasztó­fürdőbe mártják. Az említett eljárások több forraszt fo-20 gyasztanak, mint amennyi az összefor­rasztandó csövek és karmantyúk közti hézagok kitöltésére szükséges. Az emlí­tett eljárások hosszadalmasak is és leg­többjük költséges berendezést igényel. 25 A találmány szerinti eljárás az említett hátrányokat kiküszöböli, mert a forraszt oda helyezzük, ahonnan megolvasztáskor kapillárisán szívódik be a cső és kar­mantyú közti hézagba. 30 A csatolt rajz 1., 2. és 3. ábrái kerék­• párok és motorkerékpárok keretein elő­forduló háromféle csőkötés metszetei, me­lyek szerint két (b) és (c) cső összeforrasz­tásához egy-egy forrasztó (a) sárgaréz-35 tárcsát helyezünk a (d) karmantyúba du­gott (b) cső homloklapja és a vele össze­kötendő (c) cső köpenyfelülete közé. A szükségelt fórrasztószert a tárcsa alá he­lyezzük. A tárcsa pereme pontosan oda kerül, ahonnan a hevítéssel megolvasz- 40 tott forraszanyag a karmantyú és a vele összekötendő (b, c) csövek közti hézagba könnyen felszívódhat. A hevítés történ­het lánggal vagy kemencében, vagy pedig fürdőben. A megolvadt forrasz kapilláris 45 hatás folytán gyorsan szívódik be a cső és karmantyú közti hézagba. A találmány szerinti forrasztáshoz nincs szükség segédeszközre, pl. forrasztókam­rára. Pontosan kivágott tárcsák alkalma- 50 zásával az elméleti szükséglettel egyenlő fogyasztás biztosítható. Pl. kerékpárok­nál két cső összeforrasztásához 3 g forrasz szükséges, mely mennyiség nem elegendő más eljárás alkalmazása esetén, mert a 55 forrasz egy része elkallódik. Pl. a mártó eljárásnál nemcsak az összeforrasztandó felületek vonódnak be forrasszal. A ta­lálmány szerinti eljárásnál az előkészítő munka a lehető legminimálisabb és leg- 60 gyorsabb. Csak a forrasztószert és a tár­csát kell behelyezni, ami igen egyszerű művelet és az összekapcsolandó darabok egymásbadugásával egyidejűleg végez­hető el. Emellett a találmány szerinti 65 eljárás a legbiztonságosabb, mert a for­rasztótárcsát a karmantyúba dugott cső homlokfelülete leszorítja és rögzíti. A találmány szerinti eljárással csak zárt falú csövek és karmantyúk forraszt- 70 hatók össze, lyukgatott falúak nem. Az olvadó forrasz csak zárt falak közti hé­zagba hatol be kellőképen. A forrasz lánggal olvasztható meg> de ennél eygszerübb a forrasztást a forrasz 75 olvadási hőfokán folyékony anyagú für­dőben foganatosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom