120394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mikroorganizmusok szaporodásának és aktivitásának fokozására

víz segítségével, keltetési hőmérsékleten vagy csak kevéssel ez alatt tartani. A célnak megtelelő besugárzási feltéte­lek az egymást követő átoltások, illetve 5 tenyészetek számának, a besugárzások számának és tartamának, a besugárzások elosztásának az egyes, átoltás útján ka­pott tenyészetekre, a besugározandó anyag rétegvastagságának, az elektrolit -10 ben alkalmazandó töltési viszonyoknak stb., előzetes kísérleti kipróbálásával ál­lapíthatók meg'. A szekundéráramkör fe­szültségének megállapítására az elektró­dák célszerű távolságát a besugározandó 15 anyagtól tapasztalati úton határozzuk meg. Ez a meghatározás ugyanúgy, mint a megfelelő hullámhosszok és az egyéb feltételek megállapítása, a valamely eset­ben éppen alkalmazásra kerülő berende-20 zésre vonatkozóan történik. Kitűnt, hogy a feszültség különféle rendszabályokkal fokozható. A fokozást pl. azzal érjük el, hogy a priméráramkör feszültségét nö­veljük, vagy az elektródákat egymástól 25 lehetőleg nagy távolságokra helyezzük el. Az elektródák egymástól való távolság­beállításának mindenesetre határt szab az a körülmény, hogy a távolság növelésé­vel velejár az áramerősség csökkenése. 30 A megfigyelések szerint a kívánt hatás azzal fokozható, hogy az egyik elektródát lehetőleg és pedig oly kicsinyre méretez­zük, hogy átmérője lényegesen kisebb le­gyen a besugározandó test keresztmetsze-35 ténél. Hogy azonban a test a besugárzás­nak egész terjedelmében egyenletesen legyen kitéve, a másik elektródát leg­alább oly nagyra vesszük, mint amilyen a test keresztmetszete. A besugárzás 40 hatása azzal is fokozható, hogy a besu­gározandó anyagot aszimmetriásan ren­dezzük el, pl. az elektródák egyikéhez lehetőleg közel hozzuk, mig a másik elek­tródát célszerűen oly nagy távolságra helyezzük el az elsőtől, amennyire még megengedhető. Az áramlásban levő anyag besugárzá­sát, az erjedési ipar bármely ágában tör­ténjék is a besugárzás, rendszerint egy 50 rövid vezetékrész hatókörében végezzük. A megfelelő vezetékrésszé (besugárzó-, átfolyóküvetta) maga a vezeték is ki­alakítható, de beiktatható a vezetékbe egy külön vezetékdarab, illetve edény is. 55 Előnyös a besugárzóküvettát úgy kiala­kítani, hogy az áramló anyag áramlási irányára merőleges irányban egyenlő ke­resztmetszetű és a falai, amelyek a rövid­hullámú adókészülék elektródái felé néz­nek, párhuzamosak legyenek; máskülön- 60 ben az elektródák között átfolyó organiz­musok a besugárzásnak nem egyenlő rétegvastagságban lennének kitéve, ami változó eredményekhez vezetne. Ha a küvettát bárminő okból másképen kel- 65 lene kialakitani, úgy körülötte hasáb­alakú vagy más kialakítású, kád volna elrendezhető, amely azonban a küvetta alakját, illetőleg imént ismertetett köve­telményeknek megfelel. Az ezek szerint 70 legalább két párhuzamos, a rövidhullámú adókészülék elektródáival összekötendő fallal kialakított kádat olyan folyadék­kal töltjük rneg, amelynek dielektromos állandója lehetőleg megegyezik a besu- 75 gározandó anyag dielektromos állandó­jával. Áramlásban levő anyag besugárzását célszerű az egyik edényből a másikba való átfolyása közben végezni. A besu- 80 gárzási idő az áramlási sebesség változ­tatásával és/'vagy különböző keresztmet­szetű átfolyóküvetták alkalmazásával változtatható. A rajz 1. és 2. ábrája a találmány sze- 85 rinti eljárás kivitelére alkalmas beren­dezés egy példaképeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra egy átáramlási küvetta oldal, a 2. ábra felülnézete. A -90 3. ábra vázlatosan mutatja, hogyan van a küvetta egy olyan erjedési tizem­ben elrendezve, amelynek két előerjedési és egy főerjedési kádja van. A küvettát egy hasábalakú (1) rész al- 95 kot ja két kúpos kialakítású (2) végrész­szel. A (3) elektródák az (1) rész széle­sebb felületeivel párhuzamos elrendezé­sűek. A (2) végrészekhez a (4) csővezeté­kek csatlakoznak. A küvetta elrendezése 100 célszerűen olyan, hogy a folyadék benne alulról felfelé áramlik. Ezt az elrendezést az a követelmény teszi szükségessé, hogy a folyadék a besugárzási mezőn egyenle­tesen és örvénylés nélkül áramoljék át. 105 Ajánlatos ezenkívül a küvettának hosz­szúkás alakot adni és azt a részt, amelyen át a folyadék a kondenzátormezőbe ke­rül, amennyiben ennek a résznek bővül­nie kell, úgy kialakítani, hogy lassú foko- 110 zatossággal bővüljön. Az ábrázolt kü­vetta felső végének kialakítását az szabja meg, hogy a besugárzási edénynek egy csőhöz kell csatlakoznia, amelynek mé­retei az edény alsó végével kapcsolatos 115 cső méreteinek felelnek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom