120392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés keményítőnek reszelt (zúzott) burgonyából vagy keményítőtejből való előállítására és tisztítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMT LEÍRÁS 120392. SZÁM. IV/g. OSZTÁLY. — K. 14099. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés keményítőnek reszelt (zúzott) burgonyából vagy keményítő­tejből való előállítására és tisztítására. Dr Kröner WaIdemar vegyész, Berlinben. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 17-ike. A találmány eljárás keményítőnek bur­gonyából, növényi termékből vagy más keményitőtartalmú anyagból való elő­állítására és berendezesére vonatkozik. 5 Ez a berendezés egyúttal arra is alkal­mas, hogy abban a keményítőt szilárd és folyékony kísérőanyagaitól, főleg a gyümölcsvíztől megszabadíthassuk. E ta­lálmány szerinti eljárás révén ezt a mun-10 kát egyetlen berendezésben, gyorsan és tökéletesen lehet elvégezni. Ily módon a keményítőgyártáshoz szükséges berende­zés (telep) felállítási költségei, úgyszintén a keményítő tisztításának (finomításá-15 nak) költségei is, tetemesen csökkennek, így oly keményítőt nyerünk, mely men­tes szilárd és idegen anyagoktól s amely, miután a gyümölcsvizet gyorsan és töké­letesen eltávolítottuk belőle, nem színe-20 sedik; vagyis igen. jó minőségű. Az új eljárás révén lehetséges, hogy a reszelt (zúzott) burgonyát közvetlenül kész, ma­gasértékű keményítővé dolgozhassuk fel, melyet csak szárítanunk kell. Emellett 25 nemcsak a berendezés (telep) lesz egy­szerű, hanem egyúttal elérjük azt is, hogy az egész munkához szükséges vízmennyi­ség csökken. Miután az elvezetett víz gyümölcsvíztartalma nagyobb, mint ed-30 dig volt, ez értékes hulladékanyag to­vábbi felhasználása, illetve értékesítése egyszerűbbé válik. A találmány előnye továbbá, hogy megszakítás nélkül lehet az üzemet folytatni. 35 Magyarázatképen a mellékelt rajz váz­latosan, a találmány szerinti eljáráshoz való berendezés egy kiviteli példáját tün­teti fel éspedig az 1. ábra a készüléket hosszmetszetben, a 2. ábra pedig az 1. ábra II—II vonala 40 szerinti keresztmetszetben (alulról a felső vége felé nézve). A ferdén felfelé vezetett (1) cső — mely tetszésszerinti, célszerűen négyzetkereszt­metszetű — felső végében bizonyos számú 45 üllepítő (2) lemez van elrendezve, melye­ket keskeny rés közbeiktatásával egymás fölött helyezünk el (1. és 2. ábrák). A (2) lemezek és az (1) cső a legcélszerűbben kb. 45°-nyi hajlást mutatnak a vízszintes- 50 hez. A (2) lemezek alsó végénél a fel­dolgozandó keményítőtartalmú folyadék bevezetésére való (3) csövek úgy torkol­nak az (1) csőbe, hogy a beáramló folya­dék az egész keresztmetszetre megköze- 55 lítően egyformán oszlik el. Ezért cél­szerűen a (3) bevezetőcsöveket például csökkenő keresztmetszetű félcsövekként alakítjuk ki. A (2) lemezek fönt az (1) cső felső végén elrendezett (9) kifolyó 60 alatt végződnek, mely a már keményítő­mentes folyadék elvezetésére való. így a (3) csöveken beáramló folyadék a hosszú (2) lemezek között lassan fölszáll­hat és aztán a (2) lemezek fölötti (10) 65 téren át a (9) kifolyóba áramolhat. Ez út közben a folyadékban lévő keményítő­szemcséknek alkalmuk van a (2) leme­zekre leüllepedni és a folyadék áramlásá­val ellentétes irányban lefelé csúszni. A 70 szálakat (rostokat) és egyéb tisztátalan­ságot a felfelé áramló folyadék a (9) ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom