120385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barnaszénkátrányolaj savanyúolajtartalmának dúsítására
MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120385. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. — B. 14207. ALAPSZÁM. Eljárás barnaszénkátrányolaj savanyúolajtartalmának dúsítására. Dr. Barna János vegyészmérnök, Kispest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 20-ika. A bar na szénkátrányt párolva, olyan párlatokat, ú. n. barnaszénkátrányolajokat kaphatunk, melyeknek savanyúolajtartalma igen nagy. Ha arra dolgozunk 5 a lepárlási műveletben, hogy az alacsonyabb forrpontú savanyúolajtartalmú vegyületek is bennmaradjanak a párlatokban, akkor olyan barnaszénkátrányolajokat kapunk, melyekben 10 30;—60% savanyúolajtartalom, 40-—70% ú. n. közömbös (neutrális) olaj és 2—3% bázisos alkatrész fordulhat elő elegyalkatrész gyanánt. 15 E barnaszénkátrányolajoknak az alkatrészeit a gyakorlatban általában kétféle módon szokták egymástól elválasztani. Az egyik eljárás szerint a bázisos részt híg savval kell kioldani, utána lúggal a 20 savanyúolajtartalmat, mire a közömbös olaj visszamarad. A másik eljárás szerves oldószerekkel dolgozik, amikor a barnaszénkátrányolajokból kivonjuk szerves oldószerekkel a savanyúolajtartalmat. 25 Itt tehát a savanyúolajtartalmat az oldószerbe visszük át. Ezek az ismert eljárások költségesek, hiszen keresztülvitelükhöz vegyszerek kellenek: savak, lúgok, illetve szerves 30 oldószerek, de a szükséges berendezések sem olcsók s ezért ily módon nem lehet a barnaszénkátrányolaj savanyúolaj-tartalmát gazdaságosan elkülöníteni, ami a barnaszénkátrányolaj fatelitési célokra 35 való felhasználását nagy mértékben gátolja. Fatelitési célokra u. i. igen alkalmasak volnának a savanyúolajoktól megfosztott barnaszénkátrányolajok, feltéve, ha a savanyúolajok elkülönítése nem nagy költséggel elvégezhető. A találmányom szerinti eljárás új csapáson halad és a barnaszénkátrányolaj oldási egyensúlyának tanulmányozásából indult ki. A barnaszénkátrányolaj említett há- 45 romféle alkatrésze u. i. nagyon eltérő oldhatósági viszonyokat mutat. A bázisos alkatrész jól oldódik vízben, már rosszabbul benzinben és magasabb forrpontú ásványolajokban; a savanyúolajtartalom 50 vízben még elég jól oldódik, de igen gyengén oldódik ásványolajszármazékokban; a közömbös olaj viszont vízben egyáltalán nem oldódik, de ásványolajszármazékokban igen jól. Eszerint a barna 55 szénkátrányolaj igen eltérő oldhatóságú vegyületcsoportok elegye s ezért nem szilárd egyensúlyban lévő oldatnak tekinthető. Ha tehát a barnaszénkátrányolaj sa- 60 vanyúolajtartalmat alkotó vegyületeknek közömbös olajban való oldata, akkor a savanyúolajtartalom közömbös olajban való oldóképességének a mértéke a savanyúolaj disszociáció foka az oldatban. 65 Legyen ,,A" a nehezen oldható savanyúolajtartalmat alkotó vegyületek mennyisége, ,,B" a jól oldódó közömbös olajok mennyisége, akkor A^TB+H., ahol H. a hidrogéniónok 70 mennyiségét jelenti és ebből TJ~ ' A CH — K — cB ahol CH a hidrogéniónok koncentrációja, CA és CB pedig a nehezen oldható sava-