120368. lajstromszámú szabadalom • Játék, különösen dobó- vagy lökőjáték

J.20368. 3 a helyinek megfelelő, amelyen a (9) fény­forrásból kiinduló fénynyaláb a céltábla mellső oldalát éri. A (29) gerjiesztőtekercs áramkörében a (27) és (28) érintkezőköln 5 kívül még önműködő megszakítóérintkeiző van, melyet a beállítható (38) érintkező­csúcs és a (39) ellen-érintkezőrugó alkot. A (39) érintkezőrugó a (40) karhoz van erősítve, melyet a (41) íorgásesap körül 10 elforgatható (42) tartó tart. A (42) tartó továbbá a (40) kartól való távolságában célszerűen beállítható (43) ütközőt hord, a (30) horgonyon pedig a (44) ütköző van megerősítve, mely a (40) kar és a (43) 15 ütköző térközébe nyúllik. Ha a (31) vissza­húzórugó a (30) horgonyt a 4. ábrán fel­tüntetett nyugalmi helyzetébe húzza, ak­kor a (41) ütköző a (40) kart a (38) érint­kező irányában elforgatja, úgyhogy ez az 20 érintkező a (40) karban alkalmazott fura­ton áll ép, a (39) rugóval kontaktust léte­sít és a (29) gerjesztőtekercs áramkörét előkészíti. Ha ellenben a tekercs ger­jesztve van és a horgonyt (a 4. ábrát te-25 kintve) jobbra húzza, akkor a (44) üt­köző a (43) ütközőnek ütközik, amint a horgony a (43) ütközőnek a (40) kartól (való távolságával egyenlő utat te bt meg. A horgony továbbmozgásánál a (40) kart 30 jobbra lendíti és a gerjesztőtekercs áram­köre a (38) és (39) érintkezőknél megsza­kad, mire a (31) visszahúzórugó a hor­gonyt nyugalmi helyzetébe hozza vissza és a gerjesztőáramkör ismét záródik. A 35 (22) berendezés tehát önműködő megsza­kító módjára, de viszonylag kis frekven­ciával dolgozik, mert az áramkör csak akkor szakad meg, ha a (30) horgony már bizonyos utat tett meg. A (43) ütköző és 40 a (40) kar közötti távolság változtatásá­val a megszakítás frekvenciája bizonyos határok között szabályozható. A frekven­ciát olyannak választjuk, hogy a (36) csúcs­nak a horgony minden egyes behúza alkal-45 mával a (6) céltábla hátulsó oldaliához , valló ütődésénél keletkező kopogás gépfegy­ver vagy másefféle lövéssorozatának a be­nyomását kelti. Az 5. ábra szerinti kap­csolási vázlaton (45) a telepnek rajzolt 50 áramforrás, melynek egyik sarka földelve van, illetve a szekrénytesthez van kötve. A telep feszültségét a (46) vezetéken és a később leírandó (47) kapcsolón át a (9) fényforráshoz vivő (48) vezetékre és a (14) motorhoz vivő (49) vezetékre, to­vábbá a (29) gerjesztőtekercs (51) be­meneti szorítójiához vivő (50) vezetékre 1 visszük át. A (29) gerjiesztőtekercs (52) kimeneti szorító ja a (38) érintkezőcsúcs (53) szorítójával villamos összeköttetésben 6t> van. Ha e csúcs a (39) érintkezőrugóval kontaktust létesít, akkor a gerjesztőtekercs (52) kimeneti szorítója a (39) érintkező­rugó (54) szorítóján és az (55) vezetéken át a (28) érintkezővel van összekötve. A 65 (25) el cs a ti a n Ló ravasz a földdel, illetve a (45) telep másik sarkával, van összekötve, a (14) motor pedig az (56) vezetéken és a (9) fényforráson, valamint az (57) vezeté­ken át a (27) mozgatható érintkezőhöz 70 vivő (58) vezetékhez van kapcsolva. En­nek következtében a (25) elcsattantó­ravasz működtetésén öl előbb a (9) fényr forrás és a (14) motor, a ravasz tovább­liúzásánál pedig a (29) gerjesztőtekercs is 75 bekapcsolódik, amely azután a fentebb is­mertetett módon önműködően szakaszosan ki- és ismét bekapcsolódik. Az (56) veze­tékben még a kézzel való működtetésre szánt (59) segédkapcsoló van, amelyet ki- 80 kapcsoltunk, ha a berendezést álló (6) cél­táblával akarjuk üzemben tartani. Az (53) szorítótól további (60) vezeték a (61) tekercshez visz, amely, gerjeszté­sekor, mágneshorgony vagy másefíéle út- 85 ján, a 3. ábrán feltüntetett (62) számlátó­művet kapcsolja tovább. A (61) tekercs másik szorítója a (46, 48, 50) vezetékeken át a (29) gerjesztőtekercs kimeneti szo­rítójával van összekötve, tehát a gerjesztő- 90 tekercshez párhuzamosan fekszik. Ilykép ez a tekercs a (29) gerjesztőLekercc&el egy­idejűleg gerjed és szűnik meg gerjesztve lenni, úgyhogy- a (62) számlálómű mind­annyiszor egy fokkal továbbkapcsolódik, 95 valahányszor a (22) önműködő megszakító horgonya egy ide-odamenő löketet végez. A (62) számlálómű tehát jelzi, hogy hány­szor ütközött a (36) csúcs a (6) céltáblá­hoz és így lövésszámlálónak nevezhető. A 100 (62) számlálómű olyan berendezésű, hogy meghatározott állás elérésekor, pl. 250 lö­vés után, a (47) kapcsolót nyitja és ezzel az egész berendezést lekapcsolja. A (47) kapcsoló ismét záródik, ha a (62) szám- 105 lálóművet, a továbbiakban leirandó módon, pénzbedobással ismét kiindulási helyzetéibe vezetjük vissza. A (47) kapcsolónak az a rendeltetése, hogy egy-egy pénzdarab be­dobása után a (22) önműködő megszakító- 110 nák csupán meghatározott maximális számú működtetését engedje meg. A (6) tárcsa, illetve a (8) célok, ugyancsak föl­delve vannak, illetve a (45) telepnek föld­ként jelölt sarkához vannak kapcsolva. A 115 (36) csúcs (64) szorítója és a (63) ven zeték útján a (65) tekercs egyik szorító­jával' van összekapcsolva, melynek másik ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom