120365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagynyomású, átfolyócsöves gőzkazánon, erőgépen és kondenzátoron körfolyamban átáramló munkaközeg sótalanítására
gának a gőznek „mosását'' ajánlotta, azért nem vezeteti célhoz, mert a „mosóvizet" a gőzben nem lehet oly finoman elosztani, hogy ez az eljárás kifizetőd-5 hessék. A találmány abból az új felismerésitől indul ki, hogy a sók a munkaközeg körfolyamából sem az állandóan, vagy bizonyos időközökben, bevitt túlsók fölös 10 vagy pótvízzel, sem pedig magának a gőznek mosásával nem vezethetők el, hanem azokat olyanféle módon kell eltávolítani, mint ahogyan pl. a vesék távolítják el az emberi lest bomlási 15 anyagait a vér körfolyamából. Ahogyan az emberi test számára érvényes pl. az az előírás, hogy abba naponta meghatározott számú liter folyadéknál többet rendszerint nem szabad bevinni, 20 épígy hasonló előírást kell követni átfő lyatócsöves gőzkazánok sótalanításánál is, vagyis a kazánba nem szabad összesen több sós vizet bevinni, mint amennyit az egész telep elbír. Hasonlóak a viszonyok 25 (ámbár más okokból) a központi fűtéseknél, melyek kazánja csakhamar eldugulna, ha abba folytonosan vagy bizonyos időközökben új vizet vezetnének. A találmány szerint a munkaközeg só-30 talanítása oly módon történik, hogy a leválasztóba jutott, erősen sós víz egy részét állandóan elvezetjük, a vizel még tartalmazó gőz azonban tovább áramlik. A mellékelt rajz 35 1. ábrája nagynyomású, álfoJyatócsöves gőzkazánból, erőgépből és kondenzátorból álló telepet szemléltet, melynél a munkaközeget a találmány szerinti eljárással sótalaníthatjuk. A 40 2. ábra a munkaközeg összetételét a leválasztó előtt és után, a találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra szerinti berendezésben a 45 munkaközeg sótalanítása a következőképen történik: Az (1) kazánba a (2) tápvezetéken át tápvizet vezetünk, mely először a (3) előmelegítőbe jut, majd az előmelegítés 50 után a csatlakozó (4) részben elpárolog. A gőz az (5) vezetéken és a (6) leválasztóba áramlik, melyből a (7) vezetéken át az utópárologtatón át a csatlakozó (8) túlhevítőbe kerül. A (6) leválasztó rész-55 ben töltve van vízzel, melynek egy része a (9) vezetéken át a (10) íefolyatóba folyik. E részmennyiséget a (12) szervomotor segítségével a (11) szabályozószerv útján szabályozhatjuk. A szervomotort magát is nem ábrázolt, ismert, impulzus- 60 adó szervektől függően, pl. a teljesítmény függvényében, vezéreIhetjük. A túlhevített, nagynyomású gőz a (13) vezetéken át a nagynyomású (14) erőgépbe jut, melyből az expanzió után, a 65 (15) vezetéken át, a kisnyomású (10) gépbe áramlik. A nagynyomású (14) gép (17) áramfejlesztőt, a kisnyomású (16) gép pedig (18) áramfejlesztőt haji, melyeket egymással párhuzamosan kapcsol- 70 hatunk. A nagynyomású gép fáradt gőzének egy részét a (19) vezetéken át élőmé le grt őbe ve zet he t j ü k. A kisnyomású gépben expandált gőz a (20) vezetéken át a (21) kondenzátorba 75 áramlik és ebben a (22) hűtőcsövekre csapódik. A hűtőcsövekben a (23) vezetéken át bevitt hűtővíz áramlik, mely a (22) hűtőcsövek átjárása után, a kondenzátor másik oldalán, a (21) vezetéken át a (25) 80 Íefolyatóba jut. A kondenzátorban összegyűlt csapadékvizet a (26) motorral hajtott (27) csapadékvízszivattvú a (28) vezetéken át elszívja és a (29)i* vezetéken át a (30)85 1 ápvíztartályba viszi. A (32) motorral hajtott (33) szivattyú a tápvizet a (30) tápvíztartályból a (31) vezetéken át elszívja és a (34) vezetéken át a (35) előmelegítőbe viszi, ahol a víz 90 a (36) kaszkádon "le hull. A (19) vezetékből érkező, elvont gőzt a tápvíz lecsapja, utóbbi pedig ily módon felmelegszik. A felmelegedett tápvizet a (37) motorral hajtott (38) adagolószivattyú magába 95 szívja és a (39) vezetéken át a (41) motorralhajtott, nagynyomású (40) tápszivatytyúba továbbítja. A tápvíz a nagynyomású tápszivattyúból a (2) vezetékbe és ebből az (1) gőzkazánba jut vissza. íoo A munkaközegnek a 2. ábrán grafikusan ábrázolt, a leválasztó előtti és utáni összetétele a következő: Az (A)-val jelölt rész az a munkaközeg, amely folyékony állapotban a kazánba jut; (B) az elpároi- 105 gás első fázisa; (C) nagyjából az az állapot, melyben a munkaközeg a (D) leválasztóba kerül. A berajzolt körök a gőzben levő vízrészecskéket jelzik. Ha a (D) leválasztó alsó részében ősz- no szegyülő víznek ; — melynek sótartalma 1000 mg/kg-ra és még t öbbre is emelked. hetik — egy részét az (E) vezetéken át elvezetjük, akkor elérhetjük, hogy az (F) vezetéken továbbáramló gőz a gépbe 115 nem' vissz be több sót, mint amennyit
