120310. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa magas olvadáspontú vémekből vagy fémvegyületekből álló világítótesttel

a 120310, nyomás a világítótest elgőzölgését nem akadályozza meg kellő mértékben és ezzel a lámpa élettartama szintén csökken. 5 Ehhez járul, hogy az ilyen higanyfenéktestű, fémszálas izzólámpák tömeggyártásánál, a lámpaedények méreteiben elkerülhetetlenül jelentkező különbségek és az ennek következtében a melegelve-10 zetésben jelentkező eltérések folytán, az egyes lámpák üzemi gőznyomása és így élettartamuk, valamint azok fénykihasználása, egymástól nagy mértékben eltérnek. 15 Mindezeket a hátrányokat biztosan elkerüljük, ha oly villamos izzólámpáknál, melyeknek a lámpaedénye által szorosan körülvett, magas olvadáspontú fémekből vagy fémvegyületekből álló, árammal át-20 járt világítótestük és gáz alaptöltésük van, a találmány értelmében, a nagynyomású gőzatmoszférát létesítő, elgőzölögtethető fémmennyiségét oly kicsinyre választjuk, hogy a lámpának legfeljebb 25 90%-os terhelésfelvételénél a fém menynyisége 1 atm. nyomást meghaladó gőzfeszültség mellett, teljes mértékben elgőzölög. A fémmennyiség ily megválasztása mellett az egész fém már a bekap-30 csolás folyamata közben elgőzölög, még mielőtt a lámpa kicsiny edénye üzemi hőmérsékletét elérte volna. Az ilyen lámpánál bekapcsoláskor a higanygőz nyomása fokozódó hőmérséklet mellett -35 csak addig növekszik erősen, míg járulékosan új higanygőz keletkezik. Amint a higany utolsó nyomai is gőzzé alakultak, a gőz nyomása, dacára az edényhőmérséklet további emelkedésének, 40 messzemenően változatlan marad, mert a keletkezett túlhevített higanygőz gőznyomását jellemző görbe igen lapos lefolyású. Ennek az a következménye, hogy a találmány szerinti lámpánál feszültség-45 ingadozások, az üzemben fellépő hőmérsékletváltozások, valamint az edények méretei közötti különbségek sokkal kisebb mértékben fejthetnek ki káros hatást, mint a fent ismertetett lámpáknál. 50 Mivel az alkalmazott higany mennyisége még néhány atmoszféra üzemi nyomás létesítése esetén is rendszerint csak igen finom, a falon lévő lecsapódás alakjában van jelen, a lámpaedény és a világítótest 555 sérülésétől nem kell tartanunk. A lámpában alkalmazandó fém mennyisége a lámpa edényének nagyságához, valamint az üzemben elérni kívánt gőznyomás nagyságához igazodik. Ez a gőznyomás lehet y> atm. és 20 atm. között, adott 00 esetben azonban 20 atm.-nál több is. Üzemben telítetlen nagynyomású gőztöltést eddig csak villamos kisütőcsövekben alkalmaztak, azonban egészen más okból, nevezetesen azért, hogy a fény- 65 ívnek a gőznyomástól nagymértékben függő égési feszültségét a feszültség és a hőmérséklet ingadozásaitól messzemenően függetlenítsék, úgyhogy a fényív égési feszültsége ily módon közel jut a 70 hálózati feszültséghez, minek következtében a lámpa üzemében az előtétellenállásban fellépő energiaveszteségek lényegesen csökkenthetők. Annak veszélyét, hogy a találmány sze- 75 rinti izzólámpánál közvetlenül a bekapcsolás után, tehát mielőtt még a higanygőz nagy nyomású gőzzé alakulna, a világítótest túlságos mértékben elgőzölög, vagy hogy a világítótest egyes részei kö- 80 zött a világítótestet szétroncsoló ívkisülés keletkezik, a járulékos gáztöltés elegendő nagy nyomásával akadályozzuk meg, mely gáztöltés célszerűen argonból vagy argonnak vagy kriptonnak nitrogénnel 85 való keverékéből van. Sok esetben azonban célszerű, ha a lámpában bekapcsoláskor fellépő áramerősség önmagában ismert módon való csökkentése végett a lámpát szabályozható, illetőleg kikap- 90 csolható előtétellenállással tartjuk üzemben. A találmány szerinti nagy nyomással dolgozó izzólámpa különösen kedvező kiviteli alakját kapjuk azzal, ha a cső- 95 alakú vagy gömbalakú lámpaedényben a világítótesten kívül, izzóelektródák között égő, nagynyomású higanygőz-kisütőfényívet alkalmazunk, amelyet a világítótest elé kapcsolunk. Célszerű, ha a vilá- 100 gítótestnek és az egyik elektródának alátámasztása végett a kisütőpályát a világítótesttől oly válaszfallal különítjük el, mely nem zár tömítően, úgyhogy a lámpa mindkét terében mindig ugyanaz a gőz- 105 nyomás és ugyanolyan mértékben túl- . hevített gőz van jelen. Ebben az esetben a túlhevített higanygőz-atmoszférának különös jelentősége van, mert csak ilyennel érhető el a feszültség- és hőmérsék- 110 letingadozástól független égési feszültség a fényívben és így a kisülési ív fényáramának állandósága, valamint az árammal átjárt világítótest helyes terhelése. A kisülési fényívet két világítótest kö- 115 zött, középen is elrendezhetjük, mimellett mindegyik világítótestet az ívfénynyel szemben nem tömítően záró válasz-