120306. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép

180306. 1! át, mely (180) és (180a) ágyazásaiban elcsúszik. A (178) rúd elcsúszásánál e rúd (179) állítógyűrűje a (72, 73) kettős emelő (72) karjához ütközik és ezzel a (14. 15) 5 fonálvezető és a (16) csavarorsó menete közötti kapcsolatot oldja. A (178) rúd löketmozgása azonban folytatódik, a (72) rúd a fonálvezető (15) agyának 16la) ütközőpeckéhez ütközik, ami a (14, 15) IO fonálvezelőt a 4. ábra szerinti kezdeti helyzetbe tolja. Időközben a (181) kapcsolókorong a rajta nyugvó (192, 193) kettős emelőt elfordította annyira, hogy ez az emelő, amint ezt már előbb ismételten If) leírtuk, a (90) ütköző révén a (!) ellennyamódugattyú (7) rúdján a '12) csévél felszabadította. Ehhez csatlakozóan az itt be nem rajzolt, azonban már ismételten leírt kapcsolószerkezet révén az új (13) 20 csévehüvely a felszabadított (12) cséve helyetl .befogásra kerül. Ugyancsak végbemegy ekkor a kezdeti fonalat rögzítő szerkezetnek és a végfonalat a (109, 110) és (110a) ollók segélyével levágó szer keze t-25 nek mozgásfolyamata, amint ezl már ismételten leírtuk, úgy, hogy a csévélési folyamat újból kezdődhet. A 10. és 11. ábrán oly külön szerkezet látható, mely lehetővé teszi, hogy az új So cséve számára való kezdőfonál rögzítő leszorítását a találmány szerinti eljárás foganatosításához lényeges részmunkám űveletképen és csévélőgépekhez általában újszerű módon foganatosítjuk, még pedig 85 különösen oly sima csévehüvelyek l),'gombolyításánál. melyeknél erős kúpalakú talploldal nincs, fűidig a fonalat, amanl ezt a 4. ábra szeirinli íoganatosílási példa mutatja, a (4) hajlóorsóhoz .erősített (a 40 karima és a (13) csévehüvely széles, kúpos talpa közé fogtuk be. Ennekfolylán a fonál számára a (13) hüvely belógása révén előidézett súrlódó- és szorítóliatás teljesen elégséges volt ahhoz, hogy a kezdőfonalat a csévehüvely köré való elégséges tekercseléséig biztosan rögzítse. Mivel azonban kúpos toldat nélküli, sima papirhüvelyeken, tehát a 10. ábrán látható (13) hüvelyeken a talpnál szárnot-5C tevő átmérő nem adódik, itt a hajtóorsóval feszesen összekötött (197) hüvelytovábbítófej és magának a hüvelynek rendkívül kicsiny homlokfelülete közé való rögzítő beszorításról szó sem lehet. Hogy a fonál 55 rögzítését a hüvely befogása révén orsónélküli kopszcsévélőgépeknél i'Jyen hüvelyek esetében is lehetővé tegyük, a találmány szerint a befogási helyet a (197) csévetovábbíló mögé helyezzük, még pedig a befogás e (197) csévelovábbító és a 60 csévélő orsó (201) karimája vagy pedig egy külön, e karima által magával vitt, nagyobb súrlódó- és szorítóhatást kifejtő, engedékeny anyagból való (202) közbenső tárcsa között történik. Ennek lehetővé- 6i> tételére a (4) hajtóorsónak löbbrészűnek kell lennie, azaz ez orsó liajtó része és a (197) hüvely továbbítófej közöli mozgathaló kapcsolatot kell létesíteni, melynek oly kivitelűnek kell lennie, hogy a (197) 70 orsófejet a (4) orsó hajtó része feltétlenül magával vigye. Ez a tovavitel vagy azzal biztosítható, hogy a (197) orsófej 198) csapját a (200) persely hasílékában vezetett pecekkel látjuk el, vagy pedig azzal, 75-hogv a (197) orsó fej hátsó hoiinlokfe Ittlétét barázdázzuk vagy más módon érdosíljük. úgy, hogy a 197) fejet ia (13) hüvely befogási nyomása révén a (4) orsó csúszás nélkül magával viszi. Amint a 80 telt cséve a cséveváltás révén az (5) orsó és a (6) ellennyomódugattyú közötti befogási helyzetéből felszabadult, az előbb emíített (197) továbbílófej előre szökik annyira, hogy hátsó homlokfelülele és a 85-(201. 202) orsókarima közöli köztér, illetve gyűrűalakú horony létesül, amelybe a (14) fonálvezető által készenlétben tarlóit kezdő-, illetve végfonál becsappan. Ha most , az új hüvelyt befogjuk, a (197) 90' csévetovábbílófcj a (201. 202) karimához szorul, az említett gyűrűs horony tehát zárul és így a fonál szilárdan beszorul, Közben az orsó állandóan tovább foroghat. A beszorult fonál átvágása leheletlen, 95> mivel az ismert fonálbeszorítószerkezetekkel ellentétben, amelyek a fonalat az orsó körülfutó karimája és az orsó által tova nem vitt ellenkarkna közé vagy pedig az orsóval egviitl nem forgó egyéb fékezési ÍOO hely közé fogják be, a találmány szerinti megoldásnál mindkél szorílőfelület mindenféle viszonylagos előresietés nélkül azonos értelemben forog. A 12. és 13. ábrán látható, hogv a tOS találmány szerinti eljárás foganatosításához az önműködő és önálló cséveválláshoz szükséges munkafolyamatokat nem csupán a kopszok axiális rétegfelépítését eredményező eszközök hosszmozgása révén, 110 hanem magával az axiális rétegfelépíléssel is meg ílehet indítani. E célból mindkél. 12. és 13. ábrán a helytálló ágyazások (209) forgáscsapra (206,' 207) szögemelő van szerelve, mely (207) karjának végén 115 a (208) tapintógörgőt hordja. Ezt a szögeimelőt azzal tartjuk készenléti helyzeitében, hogv azl (20R) karjánál fogva a (210)