120306. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép

2 1 JiOSOti. is alkalmazzuk. mindegyik fonálvezetől vagy mindegyik csévézőhüvelyt oldhatóan kötjük össze avval a szervvel, mely a fonálveze lőnek a hüvelyLengtíllyell egyérlel-5 mű haladó mozgását előidézi, amikoris továbbá mindegyik fonál vezető, illetve mindegyik csévézőhiively e szervről való leoldása után olyan erő hatása alá jut. mely a fonálvezetőt vagy csévézőhüvelyi 10 kiindulási helyzetébe visszavezeti. Szükséges még ezenkívül a találmány szerinti teljesítmény eléréséhez, hogy egy a hüvelyt készenlétben Lartó berendezés a központi vezérlőberendezéssel együt'tműködő, 15 járulékos kapcsolószervek hatása alatt miniden csévézőhelyre mozgatható legyen, úgy hogy az egész kopszfelépítcs és a csévehiivelyváltás minden egyes csévézőhelyen önműködően megy végbe. 20 önmagukban ismeretesek olyan csévézőgépek, amelyeknél az egész csévézőm un ka önműködően halad tovább csévéről csévére. Ezek a berendezések azonban kizárólag olyan csévék, még pedig varró-25 gépekre való hajtócsévék vagy pedig kéregpapírhengerre gombolyított varróselyeim>csévék vagy effélék készítésére valók, amelyeknél a gombolyag úgynevezett sugaras felépítésű, aholis. miután a csévézőorsót 30 egy fonálréleg teljes hosszában fedi, a fonálrétegek egymást azonos módon követik. Amennyiben itt oldalsó tárcsákat nem alkalmaznak, a rágom,bolyítás ugyan nagyobb emelkedéssel történik (keresztgom-R5 bolyítás), de egyél)kénI teljesen úgy,mint az első esetben, tehát mindenkor az orsó teljes hosszán. Ennélfogva a csévézőmunka az orsó bármelyik helyén kezdődhet. Ahhoz, hogy kifogástalanul gömbölyítő tott csévéket kapjunk, elegendő, ha a fonál a már kész csévéről a legközelebbi csévére átmenve az orsóra ráfusson és ennek tetszőleges helyén rögzítődjék. Ehhez járul még, hogy az ilyen csévék igen 45 kicsinyek. i'\gy hogy a feltételek ezért is lényegesen egyszerűbbek, mini kopszcsévék felépítése esetében. Kopszcsévék felépítéséi tudvalevőleg axiálisan haladónak nevezik, azaz a gom-50 bolyítás nem az orsó egész hosszán megy végbe, hanem annak csak egy részén, majd ismét az elején kezdődik, azonban egy fonál szélességéével eltoltan. Az ilyen felépítés a vetélőben adódó feltétélekből kö-55 vetkezik, mert tudvalevőleg kevéssé célszerű volna, ha a fonalat a lehúzásnál az egész orsóhosszon mozjgatnók ide-oda. A véfltélőben való alkalmazás és a fonall könnyű megtalálásának szükségessége miatl, nevezetesen az úgynevezett au torna- 60 táknál, le ki n le l-le I továbbá arra. hogy ez szükségessé teszi, hogy a hüvelytalpon íonalkészletel helyezzünk el és általában a kopszok felépítésének jól ismeri viszonyai miatt a l'onalvezelés ezeknél a csévéknél (i5 sokkal nehezebb, mint a tárcsás csévék begombolyí t ás a ese l én. A begombolyításnak mindenekelőtt mindenkor ugyanazon a helyen kell kezdődnie, meri különben olyan kopszok kelet- 70 keznek. amelyek a vetélőben feltétlenül rendellenességeket eredményeznek. Hogy a csévézőmunka az ismeri csoporlgépekkel ellentétben az egyes csévézőhelyeken valóban önálló legyen, a talál- 75 mány szerint minden csévézőhely számára a cséveváltás hajtószerveikénl külön-külön ható erőforrásokat alkalmazunk. amelye-Ivet a kopsz felépítésénél mozgó részeik,, mint pl. a fonalvezető, a növekedő cséve 80 va^v az orsó és ennek ágyazása, válthatnak ki. Ha ugyanis olyan vezérlő ütközőket használnánk, amelyekre az eddig ismeri legmodernebb csoportgépeknél különböző csévélőhelyekről származó foíya- 85 ma tok halnak, ez az önálló munkál kétségtelenül gátolná, miért is, aminl már kifejtettük, a találmány szerinl e tekintetben valamennyi vezériőszervei önállósítottuk. Előnyös továbbá, ha az egyes csé- 90 vélőhelyekeji egymástól elküuöníletlen ható erőforrásokat kevésszámú 'közös erőforrásból származtatjuk le. meri, ha a cséveváltás hajtószerveikénl egészen önálló erőforrásokat alkalmazunk, ennek folytán 95 a rányi ag körűimé nyes k apcsol ól >e r en de zés válnék szükségessé. Ezeket az erőforrásokat. illelve hajlőszervekel továbbá, esetleg csúszókapcsolás vagy efféle beiktatásával, önműködően be- és kikapcsolhatókká tesz- 100 szűk, ami lehetővé teszi, hogy egyes, több csévélőhely számára közös tengelyekel veszély nélkül alkalmazzunk. Hogy az egyes csévézőheh'ek működésmódját helyesen befolyásolhassuk, a mindegyik csévéző- 105 helyhez tartozó hajlószervekel önmagában egyébként ismert, megfelelő alakítású kapcsolótestek. pl. megfelelő csomagokká egyesített excentertárcsák. alkotják, amelyek egymáshoz képest az önálló cséveváltás 110] egymásrakövetkező mozgási folyamatai szerint vannak beállítva. Ha az így kialakít ott berendezéseknél a vezérlésit a fon ál vezető váltja ki, a találmány szerint a íonálvezetőtartót, amint ez 116 csoportgépeknél ismeretes, kiindulási helyzetébe külön emelőáttételek segítségével a kapcsolótestek vezethetik vissza, vagy pe-