120299. lajstromszámú szabadalom • Villamos gázkapcsoló

120299. pl. az oltókészüléken kívül elrendezett párhuzamos kontaktus alkalmazása ese­tén ezt a párhuzamos kontaktust hasz­nálhatjuk fel a rugók megfeszítésére. 5 A dugattyú a kontaktustér belsejében rendezhető el. Előnyös azonban, ha a kontaktusteret a külső levegő felé a dugattyú zária el, mert ezzel a dugattyú hátsó oldalán állandó nyomást érünk el. 10 A dugattyú sűrítő mozgása olyan, hogy e. mozgás folyamán a rugók ereje csökken, míg az összesűrített levegő ellenereje a kontaktustérben mindaddig, amíg a ki­ömlő nyílás nem válik szabaddá, növek­•15 szik. így mindenkor olyan egyensúlyi helyzet adódik, amelyben a két erő egy­mással egyenlő, úgyhogy a dugattyú megáll. Annak következtében, hogy a bezárt gáz rugalmas párnát alkot, az 20 egyensúlyi állapot csak a rugóból, a du­gattyú tömegéből és a rugalmas gáztér­íogatból álló rezgő rendszer berezgése után áll be. Célszerűen a kapcsolócsövet abban a pillanatban vagy röviddel azelőtt 25 nyitjuk, amikor a rugóenergiának lehető­leg nagy része a gáznak adódott át. Ez akkor következik be, ha a dugattyú, tö­mege következtében, az egyensúlyi hely­zetén elsőízben lendül át. Kis áramerőssé-30 geknéi így a lehető legnagyobb süritést ér­j ükei. Nagy áramerősségeknél a nyomásnak ;i fényív melege okozta járulékos növe­kedése következtében ez az időpont gyor­sabban következik be és nagyobb nyomás-35 nak felel meg. Némely esetben célszerű lehet a dugattyúnak különösen nagy tö­meget, adni, avégből, hogy a kapcsoló­iésznél lassabban mozogjon. Ha a dugattyút közvetlenül a kapcsoló­dó rész mozgatja, akkor ellenkontaktusként használható, olyképen, hogy a kontak­tustér falával szalag vagy másefféle se­gítségével vezetően összekötjük (1. ábra). A találmány különös előnyöket nyújt 45 olyan kapcsolóknál, amelyeknél a járulé­kos fuvatás csak kismérvű, mert akkor a kapcsoló hajtószerkezetének a sűrítő­rugók megfeszítésekor fellépő mechani­kai igénybevétele csak kis mértékű. Ezért 50 célszerű arról gondoskodni, hogy a fényív melege lehetőleg nagy gázfejlesztést idéz­zen elő. Az ilyen megoldásoknál a fény­ívet a rajzon látható módon gázt leadó szigetelőanyagokból, pl. fiberből, ke-55 ménygumiból, aminoplasztokból készült csőbe húzzuk be. A gázleadás fokozására a csőnek a fényívtől ért felületét, már régebben javasolt módon, szigetelő töltő­rész behelyezésével növelhetjük. A moz­gatott kontaktus ebben az esetben cső- 60 alakú. Avégből, hogy a mozgatott kon­taktust mechanikai igénybevételektől mentesítsük, a dugattyú mozgatására a töltőrészt használhatjuk fel (2. ábra). Ebben az esetben a töltőrészt a dugaty- 65 tyúval egyesítjük és a dugattyúval együtt mozgatjuk. A rajzon a találmány szerinti kapcsoló néhány példaképeni foganatosítási alakja látható. Az egyes ábrákon (1) a mozga- 70 tott kontaktus, (2) a helytálló kontaktus, (3) a sűrítődugattvú, (4) a sűrítőrugó, (5) leégőgyürű, (6) a gázt leadó anyagból készült kapcsolócső, (7) a gázleadó anyag­ból készült töltőrúd és (8) a kontaktustér. 75 Az 1. ábra különösen egyszerű fogana­tosítási alakot mutat. Á mozgatott (1) kontaktus rúdként alakitott és közvet­lenül a dugattyúra fekszik fel, mely a (9) szalag útján a (10) házzal vezetően van 80 összekötve. Kikapcsolás közben az (1) kapcsolórúd gyorsabban mozog felfelé, mint a (3) dugattyú. Az (1) kapcsolórúd és az (5) leégőgyürű között rövid fényív keletkezik. A (8) térben a levegő sűrítő- 85 dik, azonban — eltekintve attól a kis kiömlési keresztmetszettől, mely az (1) kapcsolórúd és a (6) kapcsolócső között van — a kapcsolórúdnak a csőben való mozgása közben nem áramolhat ki. Amint 90 a kadcsolórúd a csőből kilépett, a fényív ütésszerű fuvatása következik be, mi­közben a dugattyú egyensúlyi helyzeté­ből a végheíyzetébe mozog. A 2. ábra olyan elrendezést tüntet fel, 95 amelynél az (í) kontaktus csőalakú. Ez a csőalakú kontaktus a (2) fuvókontak­tus mentén csúszik. A (4) rugót a (3) dugattyúval összekötött (7) töltőrúd fe­szíti meg, melyet az üreges kapcsolórúd 100 belsejében elrendezett (11) ütköző nyom lefelé. A (11) ütköző rugalmasan alakít­ható avégből, hogy a töltőrúdhoz való ütödésénél fellépő lökést enyhítse. A 3. ábra hasonló foganatosítási alakot 105 mutat, itt azonban a (7) töltőrúd helyt­álló és a (3) dugattyú a (10) házban és a (7) töltőrúdon csúszik. A mozgatott (1) kontaktus nagyobbmérvű túlmozgása kö­vetkeztében a tartós érintkezés nem a 110 végén, hanem attól a dugattyúlöketnek megfelelő távolságban jön létre. Ennek következtében a kontaktus vége a me­chanikai igénybevételekre való tekintet­tel szilárd, bár a többi részénél rosszab- 115 bul vezető anyagokból készülhet. Avég­ből, hogy az (1) csőkontaktus végének zömöklődését elkerüljük, a dugattyún,

Next

/
Oldalképek
Tartalom