120272. lajstromszámú szabadalom • Cérnázó, illetve cérnacsévélő eljárás, valamint ilyen gép különösen műselyem fonalakhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120212. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — Gr. 8340. ALAPSZÁM. Cérnázó, illetve cérnacsévéló' eljárás, valamint ilyen gép különösen műselyemionalakhoz. Geissler Walter gyártulajdonos, Hartmanusclorf, Chemnitz mellett. A bejelentés napja 1937. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége1936. évi december hó 15-ike. A találmány cérnázó, cérnacsévélő cl-, járás, valiamin t emeletes cérnázó gép egyenletesen festhető műselyem fonalak! előállítására. Ismeretes, hogy a font t'ana-5 lakat fonó csévékre tekercselik, amelyeken a fonalakat mossák és szárítják, ami után a fonalakat nedvesség behatásának teszik ki mindaddig, amíg a fonalak nedvesség tartalma mintegy (J—lOo/o. Ezután a fona-10 lakat cérnázó gépeken cérnázzák. A műselyem fonal; csak a fonó csévéli valói szárítás közben zsugorodik. A fonó cséve középső és felső fonalrétegei részére az alattuk levő fonalrélegek engedékeny pár-15 nát alkotnak és így a középső, valamint a felső rétegek fonalai anélkül zsugorodhatnak, hogy az azokban levő fonalrészek1 szövetelemei megváltoznának. A közvetlenül a merev csévebengeren felfekvő iö-20 nalak ellenben nem húzódhatnak össze, hanem megnyúlnak. A túlságosan nyújtott fonalrészek azonban kötött vagy szövött árura való feldolgozás közben a festéket más mértékben veszik fel, mint a zsugoro-25 dott fonalrészek. A túlságosan nyújtott fonalak színe ugyanis mindig világosabb, mint a zsugorodott fonalak színe. Az említett ok miatt arra törekedtek, hogy a fonó csévéli felfekvő fonalrészek zsugo-30 rodását lehetővé tegyék, amely célból a csévehengert trikószövetből, cellulózából, lószőrből vagy más ilyen anyagból készült engedékeny párnával vonták be vagy engedékeny csévehengert használtak. Elte-35 kintve attól, hogy e megoldásokkal a fonal finomsági fokának egyenletessége; szempontjából feltétlenül szükséges állandóan megmaradó cséve-átmérő el nem érhető, illetve be nem tartható, még az a hátrány is mutatkozott, hogy az említett párnák 40' már rövid használat után megkeményednek és így a fonal kezdeti része ismét kemény, nem engedékeny aljzaton feküdi. Engedékeny csévehcngerek basznála ta azért is hátrányos, mert a fonalszálak be- 45-szorulnak, minthogy a nedves fonalak hosszabbak, mint a száraz fonalak és emiatt a fonal szárítása közben a cséve átmérője csökken. Ebhez járultak azok a nehézségek, amelyeket a csévéknek a csé- 50-vetartókon való rögzítése okozott. Ezenkívül a fonálnak a fonó csévéli való említet I szárításakor a fonál: oly nagy mértékben ragadt az alsó fonalrétegekhez, hogy a fonál lecérnázása lehetetlenné válik. Eze- 55-ket a fonalrészeket le kellett vágni, ami jelentékeny anyagveszteséget okozott. Ai ismeretes cérnázó eljárások további hátránya, hogy a fonal a fonó csévéről' való lefejtés közben a csévelánvéron, különösen 60-azonban a párnának a fonalleslen túlnyúló, a röperőíől kifelé szorított részein felhasadozik. E körülmény folytán a hajszálfínom szálak összetolódtak és a szálösszetolódások a fonalak ellörését okozták. 65-úgyhogy selejtes fonalak keletkeztek. A szál-össze tolódások a fonalaknak szövött vagy kötött árura való feldolgozásánál hibás árut adtak. Műse'yemnél a hajszálfínom szálak a cérnázás előtt még párhuza- 70< mosan. fekszenek egymás melbU, a fonalak szilárdsága lehái még kicsiny és ezért