120271. lajstromszámú szabadalom • FOlytonos feszültségszabályozó

2 120371. magyarázatként szolgáló elrendezés lát­ható, melybe a folytonosan változtatható mágneses ellenállású mágneses kör is be van rajzolva. A részfeszültségek az (!',) 5 és (f2 ) gerjesztőtekercsek között a (bj) és (b2 ) mágneses körök ellenállásának egy­máshoz képest ellenkező értelmű változ­tatása által változóan oszlanak meg, minek következtében az (st ) áramtekercs­íö ben egy változó értékű szabályozó feszült­ség adódik hozzá a hálózatból érkező (Vj) feszültséghez. A 2. ábrán ez az elren­dezés még mindig csak magyarázó jelleg­gel, már a 116417 l.-sz. szabadalom 15 6. ábrájának megfelelő kombinációban, vagyis úgy van feltüntetve, hogy az (f,) és (f2 ) feszültségtekercseket egy oly közös (f) feszültségtekerccsé egyesítettük, mely a (b) gyűrűalakú járom elmozgatásával változtatható mágneses ellenállású mág­neses kör (e^ és (e2 ) részeit azonos módon fogja körül. A mágneses kör ellenállásá­nak változtatásával a feszültség szabá­lyozása teljesen úgy történik, mint az 25 1. ábrabeli megoldás esetében. A feszült­ségtekercselés feszültsége ez esetben is két részfeszültségből tevődik össze, mely részfeszültségek egyikének megfelelő fluxus az (ej-b) mágneses körön át ifs záródik és hat. az (sx ) tekercsre, míg a másik részfeszültségnek megfelelő fluxus az (e2 -b) mágneses körön át záródik. Ez utóbbi megoldásban a közös feszült -ségtekercs alkalmazása folytán a fesziilt-85 ségtekercselés kihasználása ugyan már teljessé válik, a feszültségszabályozás azonban csak egyik ( -fvagy — •) irányba r lehetséges. A 116417 l.-sz. szabadalom­ban leírt szabályozóberendezésekkel szem-40 ben — melyeknél kétirányú szabályozás­hoz két, nem egyenlő mértékben kihasz­nált áramtekercs volt szükséges — két­irányú szabáfyozás a találmány szerint oly módon nyerhető, hogy a változó 45 ellenállású mágneses körök megfelelő ki­képzése folytán az (s2 ) áramtekercsen átmenő fluxus vektorhelyzete a szabályo­zási irány megváltoztatása esetében 180°­kal elfordítható. 50 A 3. és 4. ábrán a találmány ily alapon megvalósított példaképem megoldása lát­ható, melynél tehát egyrészt csak egy közös feszültségtekercs van, másrészt ebben a tekercsben a változó rész-55 feszültség által létrehozott fluxus vektor­állása meg is fordul. A szabályozó ábrázolt állása mellett az (f) feszültség­tekercs által létrehozott fluxus a mág­neses kör középső négy pólusú (e) részé­ben két főágra oszlik éspedig az (Fj) 6 fluxusokra, melyek az (s) tekercselésen nem mennek keresztül, és az (F2 ) fluxu­sokra, melyek az (s) tekercselésen a mág­neses kör kiképzése következtében ke­resztülmennek, tehát benne a szabályozó 6 feszültséget létesítik. A mozgó (b) járom elmozgatása következtében az (Fj) és (F2 ) fluxusok egymáshoz való viszonya változik, miáltal az (f) tekercs feszült­ségének két rés/feszültsége szintén vál- 7' tozik. A két részfeszültség összege állandó és megfelel az (f) tekercsre rákapcsolt feszültség értékének. A mágneses, kör úgy van kiképezve, hogy az (í) tekercs fluxusa a (b) gyűrűjármon alkalmazott 7! (e) kereszt metszetszűkít és helyétől füg­gően e szűkítéstől.jobbra és balra kény­szerül megoszlani. Az (Fn ) fluxus kb. arányosan változik az (e) vasmagrész (f) tekercsettartó pólusfelületének a (c) ki- 8( vágás mélypontjához közeiebi) eső szélső pontjától való távolságával, minthogy az (s) tekercset megkerülő fluxus csak e felületrészen át tud záródni. 11a a (b) és (c) vasmagrészek viszonylagos elmozga- Sí tása következtében a (c) kivágás mély­pontja túlmegy a pólusfelület szélső pontján, akkor a szórt fluxustól eltekint­ve, az egész fluxus kénytelen átmenni az (s) tekercsen, tehát maximális szabá- 9( lyozás következik be. Ha a (c) kivágás a pólusfelület közepén van, akkor a fluxus egyik fele a (c) kivágástól balra, az (s) tekercs elkerülésével, másik fele pedig ettől jobbra ugyancsak az (s) 9E tekercs elkerüléséve! tud záródni, tehát a szabályozó ez állásában a feszültség nincs szabályozva. Ha a (c) kivágást középállásából a 3. ábrán látható helyze­téhez képes! ellenkező irányban moz- ic gátjuk, az (s) tekercset megkerülő fluxus­rész ismét csökkenni kezd, s a fluxus másik (Fo) része ismét az (s) tekercsen kénytelen keresztülhaladni, azonban, mint a 4. ábrából látható, az (s) tekercse- 10 lésen ez esetben ellenkező irányban megy át, tehát az (s) tekercsben a 3. ábrabeli szabályozási álláshoz képest ellenkező értelmű szabályozófeszültséget hoz létre, vagyis a szabályozókészülék az (s) tekercs u teljes kihasználása mellett kétirányú sza­bályozásra válik alkalmassá. Az ábrázolt kivitelben a tekercseléseket hordó négypólusú (e) mágnesmag pólus­szárain az (s) és (f) tekercsek — mindegyik n két félre osztva — felváltva vannak el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom