120214. lajstromszámú szabadalom • Féktest belső agyfékekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120214. SZÁM V/e/l., (XX/ít. 2., XX/c.) OSZTÁLY. — I>. 4989. ALAPSZÁM. Féktest belső agyfékekhez. Steyr-Daimler-Puch A. G. cég, Gráz. A bejelentés napja 1937. évi november bó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1937. július hó 7-ike. Belső agyfékekhez alkalmaztak már oly féktesteket, melyek tengelyirányban meg­osztott, két- vagy többrészű fékhüvelyből és ezt körülvevő, egyrészű, hosszirányban 5 felhasított fékköpenyből állottak. Ezeknél az ismeretes féktesteknél a fékköpeny csak az egyik fékhüvelyrésszel, még pedig csu­pán tengelyirányú eltolódás ellen biztosí­tottam volt összekötve, a két rész viszony-10 l,agos elforgathatóságát pedig a másik vagy többi fékhüvelyrésznek a fékkö­penybe való tengelyirányú betolásával gá­tolták meg. Az elsősorban említett fék­hüvelyrésznek a fékköpeninyel való össze-15 köttetésheZj, homlokszélein, illesztési héza­gáig érő szögálakú kivágásokat adtak, me­lyekbe a fékköpeny homlokszélein létesí­tett lebbentyűket lehajlították. A találmány az ilyen kapcsolat létesí­i0 tésének egyszerűsítése, valamint a kap­csolat merevítése. Evégből a fékköpeny­nek, homlokszélein, oly befelé sajtolt ré­szeket adunk, hogy azok az egyik fék­hüvelyrészinek fent említett, szögalakú ki­!5 vágásaiba hatolnak. A találmány célszerű megoldási alakja szerint a besajtolt részek lebbentyű alakúak. A rajzon a találmány célszerű megoldási példája látható. Az 10 1. ábra hosszmetszet a 2. ábrának A—B vonala szerint. A 2. ábra a szerkezet homlokinézete és rész­ben keresztmetszete az 1. ábrának C—D vonala szerint. A ö 3. ábra a szerkezetet végnézetben,, a sze­relés közbeni állapotban szemlélteti. A 4. ábra az 1. ábrának megfelelő felül­nézet. A féktest két félhengeralakú (1, 2) fék­hüvelyrészből és ezeket körülfogó, hossz­irányban felhasított (3) fékköpenyből áll. Az egyik, (1) hüvelyrésznek továbbá, mind­egyik homlokszélén, szögalakú (6) illetve (7) kivágása van, melyek az (1, 2) hüvely­részeknek (8) illesztési hézagáig érnek. 45-A találmány szerint a (3) fékköpeny homlokszélein lebbentyűszerű (9, 10) ré­szeket úgy sajtolunk befelé, hogy azok az (1) hüvelyrész (6) illetve (7) kivágásaiba hatoljanak, amikoris azok annak a hü- 50 velyrésznek hosszirányú eltolódását meg­gátolják (1. és 2. ábra). A szemléltetett példában mindegyik lebbentyűalakú (9) illetve (10) rész mellett a tengellyel pár­huzamos, az anyagot átmetsző (11) illetve 5f> (12) vágást (4. ábra) alkalmazunk, úgy­hogy a besajtolt (9„ 10) részeken egy­egy tengelyirányú, merev (13) él (2. ábra) létesül, mely a betolt (1) hüvelyrész (6) illetve (7) kivágásának (14) élén megtá­maszkodhatik. Az (1) hüvelyrészinek elforgás elleni fogvatartását a másik (2) hüvelyrésznek egyszerű betolásával érjük el, mely (2) hü­velyrésznek nincsenek (6,, 7) kivágásai; így 65 az (1,, 2, 3) részek összetartása eléggé biztosítva van. Ha a szerkezet szétszere­lendő, akkor a (2) hüvelyrészt a (.3) fék­hüvelyből tengelyirányban kihúzzuk és az­után az (1) hüvelyrészit a (6) illetve (7) 70 kivágás szélességének megfelelő mérték­ben ballra (3. ábra) elforgatjuk, minek megtörténtével az (1) hüvelyrész is ki­húzható a fékhüvelyhői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom