120213. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés közvetett fűtésre

jesítménynél.) Kisebb teljesítménynél (ha gyengébben i'íí lenek) kevesebb gőz fejlődőit és ennek a kisebb gőzmeninyiségniek kisebb nyomáskülönbség is elegendő voll 5 ahhoz, hogy a (8) fúvókán keresztülhajtsa. Ennek megfelelően emelkedett a vízállás a kazánban úgy, hogy csakhamar teljesen ellepte a kazánt, sőt még a (12) gőzvezeték alsó részébe is víz jutott. A 10 kazánban azonban kis leljtesítménynél is fejlődik .bizonyos mennyiségű gőz és ez a gőz az aránylag szűk (12) gőzvezetékben nem tudott álbiigyborékolni a vizén, hanem a (12) gőzvezeték alsó részében levő 15 vizet megemelte és felnyomta a sugárfúvóba. A vízoszlop kemény üléssel csapódott neki a fúvókának, ami zajjal is járt és megremegtette az egész berendezést. Amikor ezt a vízmennyiséget átü0 nyomta a gőz a fúvókán, a (12) gőzvezetékben már csak gőz volt. Ekkor azonban a fúvóka előtti és utáni nyomás különbsége megint akkora lett, mini a névleges teljesítménynél. Ez a nyomáskülönb-25 ség pedig a névleges teljesítménynek megfelelő gőzmennyiséget, képes áthajtani a (8) fúvókán. A kazán azonban, mint mondottuk, most kevesebb gőzt fejlesztett és ez a kisebb gőzmennyiség" nem volt képes 30 pótolni az e pillanatban a (8) fúvókán elárainló gőzt, tehát ismét víz lé petit a kazánbál a (12) gőzvezetékbe. A folyamat megismétlődött tehát és az ily berendezések kisebb teljesítménynél állandó B.r

> rázkódássál és zajjal működtek. A találmány szerinti berendezésnél ezt a hibát űgv küszöböljük ki, hogy a kazán vízállását önműködőlég szabályozzuk. Egy ilyen szabályozás példaképem ki-40 viLeli alakja a 2. ábrán látható vázlatos ábrázolásban. A (3) kazánt a (14, 15j és (16) cső köti össze a (13) szabályozóházzal. melyek közül az első a vízszint fölött (tehát a gőztérben), a két utóbbi 45 pedig a vízszint alatt (tehát a víztérben) van. A (15) csőnek a (3) kazánba nyúló végén egy lefelé nyitott pipa van, amelynek a nyílása jó nagy és amely a felszálló gőzbuborékok egy részét összegyűjti. ö\> A kazánban fejlesztett gőznek ez a része a (15) csövön át a (17) harang alá áramlik és addig emeli a harangot, amíg a kiszorított víz felhajtóereje egyensúlyba nem jön a harang és a hozzá erősített 55 alkatrészek súlyával. A harang tehát épp úgy lebeg a vízszinen, mint egy teljesen zárt uszó: a vízszín minden emelkedését és sülvedését pontosan követi. A (17) harangot a (18; rúd összeköti a (19) szeleppel. mely a víznek a kazánba való 1 áramlását vezérli. Ha emelkedik a vízállás. megemeli a (17) harangot és ez /.árja a (19) szelepet, úgy. hogy több víz már nem folyhat a kazánba. A (19) szelep csak akkor nyílik meg isméi, ha a gőz- 65 fejlesztés következtében annyira fogy a kazán víztartalma, hogy a vízállás csökken. A vízállás ingadozását tehát szűk határok közé szorítja ez a szabályozás. Ha a (15) cső' elég tág, akkor a (16) 70 cső el is maradhat, meri akkor a (15) csövön keresztül a gőzbuborékok mozgásával ellenlett irányban is áramolhat az a vízmennyiség, amelynek a kazánba kell jutnia. — Ha a (17) harang helyett egy 75 teljesen zárt úszót alkalmazunk, akkor pedig a (15) cső maradhat eil. —• Mindezek ellenére azonban célszerű, ha mindkét cső (15) és (16) megvan, mert akkor a kazán és a szabályozóház közt élénk kerin- 80 gés keletkezik, ami megakadályozza, hogy a szabályozóház alsó részéhen hidegebi) víz gyűljék össze. Egy ugyanis kondenzációs lökéseket okozhatna, ami viszont Lengésekel vonhatna maga után. A leugé- 85 sek csillapítására utóbb még részletesebben rátérünk. Ha a szabályozóházat a kazántól nagyobb távolságban szereljük, akkor különösen fontos, hogy mindkét (15) és (16) cső meglegyen/ Ha ilyen- 90 kor ugyanis a (16) cső elmaradna, a hoszszú (15) csőben lecsapódnának a gőzbuborékok és nem jutna gőz a (17) harang alá: a szabályozás nem működnék. Nem okvetlenül szükséges a (13) sza- 95 bályozóház sem, mert a szabályozószerkezetel magában a (3) kazánban is ellehet helyezni. Akkor természetesen elmarad a (11. 15) és (16) cső. Ilyen szabályozásra más megoldási példát mutat 10( a 3. ábra, ugyancsak vázlatosan. Itt magában a (3) kazánban van elhelyezve a szabálvozószerkezcl. A (20) harang alatt meggyűlendő gőz megemeli a harangot, úgy, hogy az bizoii3r

os bemerüléssel a víz szí- lOf nén 'lebeg. A (20) harangot a (21) emelő ."melynek a (22.) csap a forgási pontja] köti össze a (23; gőzszeleppel. Ha a vízszín emelkedik, a. (23) szelep fojtja a gőz el áramlását a (12) gőzvezetékbe és a ka- 11< zánban megrekedő gőz megakadályozza a víznek a kazánba való további beömlését. Ha viszont süly ed a vízszín. akkor nyílik a (23) gőzszelep, a gőz gyorsan eltávozhat a (12) gőzvezetéken át "és a közlekedő 11 edények törvényénél fogva a fűtőhálózat-