120191. lajstromszámú szabadalom • Képszétbontóberendezés fotókatódával és helytálló, letapintó ellenzővel, valamint eljárás e berendezés üzeméhez
lású. Az ellenzőn átmenő elektronok az ugyancsak nagy pozitív potenciálú (7) fel" fogóra jutnak és onnan elvezetjük azokat. Az ernyőző rész és a felfogó nyílása célsze.") rűen nagyobb a letapintó ellenző nyílásánál. A 2. ábrán (16) illetve (14) és (17) jelöli a le tapintó ellenző, illetve az ernyőzőrész és a felfogó nyílását. A két utóbbi 10 a íotókatódához képest L 1000 volt potenciálú lehet. Ha mármost a letapintó ellenzőt pl. — 20 volt feszültség alá helyezzük, akkor a rajzon látható potenciálvonal-képet kapjuk. A fotókatódáról felsza-15 badítotl fotóelektronok kezded sebessége legfeljebb 2 volt. úgyhogy 2 voltos negatív potenciálra már nem ütközhetnek. Eszerint az ennek a potenciálnak megfelelő nívófelüiet szabja meg az elektronokat át.20 engedő (d) keresztmetszetet. A (6) ellenző potenciáljának változtatásával az elektronókat átengedő keresztmetszet a tökéletes zárásig állandóan változtatható. Az eltérítő frekvenciák megfelelő változtatásával 25 tehát a raszterfinomság is utólag változtatható. A potenciálellenző nyílásán kívül érkező elektronokat a mezők elhajlítják és viszszavetik. Tehát az elektronok ütközését 30 a letapinlóellenzőre és így szekundérelektronok keletkezését tökéletesen elkerüljük. De az eltérített képnyalábna k a cső vezető, belső burkolatára vagy valaminő fémfelületekre, pl. a hozzávezetésekre történő üt.35 közé se folytán a le tapintó ellenző előtt keletkező elektronok sem hatolhatnak át a potenciálellenzőn, minthogy ezeknek többnyire legalább valamivel kisebb a sebessége, mint a folókatódáról közvetlenül 40 jövő elektronoknak. Még azoknak az elektronoknak az átlépését is megakadályozza a potenciál-ellenző térbeli kiterjedése (mélyhatás), amelyeknek sebessége egyenlő a képelektronok sebességével, ha azok 45 ferdén esnek be, amely eset a legtöbbször fennforog. Ezek számára ekkor egyáltalán nincs ellenzőnyílás és ezek szintén visszaverődnek. Az ellenző negatív feszültségének növe-50 lésével annak elektronokat átengedő keresztmetszete csökkenthető. Ez nem csupán finomabb raszter elérésére célszerű, hameím a cső üzeme közben, tehát állandó képponlszámnál is felhasználható az át-55 viLt kép megvilágítási változásainak kiegyenlítésére. A megvilágítást pl. valaminő ellen őrzőbe! .yen állandóan megfigyelj ük és ingadozásoknál a letapintó ellenző potenciáljának a megváltoztatásával ismét helyesbítjük. A megvilágítás szabályozásának 61 ezen a helyen az egyszerűség és olcsóság az előnye. Az ellenzőre gyakorolt, megfelelően erős, negatív feszűltséglökéssel, pl. a sor- vagy képvisszafutás közben, az elektronáram tökéletes zárása is könnyen el- 6 érhető. A 3. ábra példaképen azt tünteti fel, hogy miképen létesíthető a letapintó ellenzőn belül körhagyó elhelyezésű átengedő keresztmetszet az elektronok számára. Az 7 ábra a csőtengelyre merőleges metszetet mutat. Az 1. ábra szerinti (6) ellenző itt nem köralakban átfúrt tárcsa, hanem a (20) hasi lékkai elválasztott, egymáshoz képest elszigetelt két (21) és (22) félből 7 áll. A két fél között fc&zültségkülönbség van. A (21) fél pl. —10 volt, a (22) fél pedig -18 volt potenciálú lehel. Minthogy azonban a szomszédos elektródákról még mindig átnyúlnak potenciálfelületek £ a letapintó ellenző nyílásán, az ábrán Hátható potenciáleloszlás következik be, amelynél az eleklronokal átengedő keresztmetszetet megszabó — 2 voltos nívófelület a nyílás baloklali felébe tolódik el. A f berendezés úgy szerkeszthető, hogy az elektronokai átengedő nyílás a letapinilóellenző szimmetriasíkját éppen érinti. Ha mármost az ellenzőfelek feszültségeit felcserélj ük, akkor az elektronokat átengedő > keresztmetszet a nyílás jobbfelébe tolódik el. úgyhogy most már a másik oldalról érinti a szimmetriasíkot. Tehát a hatékony letapinlónyílás a képpont átmérőjével tolódik el. ! Ez a jelenség felhasználható sorközötti raszlerezés létesítésére egyszerű módon. Egy részkép letapintásánál ekkor csak a fél képfelület el tapintjuk le, minthogy kétkét sor közölt egy letapintallan sor marad. A legközelebbi részkép letapintásánál ekkor a hatékony lelapintónyílás a leírt módon eltolódik, úgyhogy most már éppen az eddig le nem tapintott sorokat tapintjuk le. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy az eltérítő feszültségek, illetve -áramok rendes lefolyásúak lehetnek, tehát olyanok, mintha nem kelleme sorközötd rasztert létesíteni és hogy ezt a raszterezést csupán az ellenzőfelekre helyezett kis feszültség periodikus jpólusváltása hozza létre. Ennek megfelelő eljárás természetesen kettőnél több részképes sorközötti raszternél is lehetséges. Ebben az esetben a hatékony letapintókeresztmetszelniek ugyanannyi, különböző helyzetet kell elfoglalnia. mint ahány részképel kell létesíteni.