120160. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű kisülőedények közvetett elektródafűtéssel

Az 1. ábra feltüntette gáztöltésű (1) vi­lágítócsőben. a közvetett fűtésű (3, 3) elek­tródák (2,2) fűtőtekercsei egymással pár­huzamosan teljes (V) hálózati feszültségre 5 vannaiv Kapcsolva. Ez az izzóelektróda bel­sejében keletkező nagy potenciálkülönbség miatt, eddig megengedhetellennek í télt kap­csolás a találmány értelmében megenged­thető, ha gondoskodunk arról, hogy az 10 egész emittáló felület fűtése egyenletes le­gyen,. Maguk az elektródák a (4) helyeken úgy kapcsolódnak a vezetékekhez, hogy közöttük ugyancsak a teljes hálózati fe­szültség van. 15 A 2. ábrabeli világítócső abban külön­bözik az t. ábrabeli tői, hogy (2, 2) fűlő­tekercsei egymással sorba és ez a sor a (V) hálózati feszültségre van kapcsolva, úgy hogy egy-egy elektróda fűtőtekercse a 20 háliózaLi feszültségnek csati felére mére­tezendő. Megfelelő hálózaLi feszültség esetéül a világítócsövek mindkét esetben iütőtraiisz­formálor és feszülitségejtő ellenállás nélkül 25 tarthatók üzemben. A 3. ábrán oly gömbalakú kisülőlánvpa látható, amelyben ez (5) feszültségejlő és vagy balilasztelleinálilás a találmány értői­mében a (3) elektródacsövecskékben vau 80 elhelyezve, úgy hogy egyúttal az elektródák fűtőtekercsének szerepéi is belőMi. Mint­hogy ezek a fűtőtekercsek mint ballaszt­ellenállások a kisülőközzel sorba kapcso­landók, közéjük külön (6) mellékáramköri 35 ellenállás iktatandó. Ez a (6) mcLlékáramköri ellenállás a ta­lálmány é rtelmében, miként a 4. ábra mu­tatja, elhelyezhető a lámpa nyak,részében is. de még a gáztéren belül. Az ekként el-40 helyezett mellékáramköri ellenállás a. lámpa íénykisugárzását kevésbbé gátolja, ezenkívül, pedig az ellenállás hőfejlesztése a találmány értelmében szintén hasznosí­tódik, amennyiben kondenzálható gőzt tar-45 talmazó lámpákban a lámpa nyakrészében fejlődő hő a gőzök koudenzálódását meg­akadályozza vagy a kondenzált gőzöket új r a e lgőzöl ög te ti. A találmánynak 3. és 4. ábrabeli kiviteli 50 alakjaiban az (5. 5) fűtőtekercseknek ter­mészetesen nem belli az egész feszültség­ejlő vagy ball asz,[ellenállást magukban, fog­lalni ok, hanem ellenállásuk a feszültség­ejtő és'vagy ballasztellenállásnak esetleg 55 csak egy részét alkotja. Viszont az (5, 5) ellenállás a szükséges ballaszt- és/vagy fe­szültségejtő ellenállásnál nagyobb is lehet. Az 5. ábra szerint a (6) mellékáramköri ellenállás a (3) eleklródacsövecske belse­jében van második fűtőtekercsként elhe- 60 lyezve. Ez a kiviteli alak egyszersmind szemléltető példa arra, hogyan lehet az egész emittáló felület egyenletes fűtése fél­tételének megfelelnünk. Az (5) s (6) te­kercsek ugyanis úgy vannak a (3) elek- 65 tródacsövecske belsejében elrendezve, hogy mindegyikük a csövecske, azaz a fűtőtér egész hosszúságára kiterjed. Az 5a. ábra az (5) és (6) tekercsek azonos kapcsolásá­nak a találmánytól eltérő kivitelét mu- 70 tatja, ahol az egész fűtőtest csak egyszer halad a (3) csövecske egyik végétől a má­sikig és középen van a fűtött (3) csö­vecskével, vezető összeköttetésben, y,gy hogy az elektróda hosszában haladó tekercs két 75 (5) és (6) tekercsszakaszra oszlik, amelyek­ben üzemközben más-más áram folyik. Az (5) szakaszos átfolyó áram a kisülőáram értékével nagyobb, mini ,a ((>) szakaszon átfolyó áram. Ennek következtében az elek- 80 tródacsövecske egyik része általában más­kénig többnyire sokkal erősebben Jutődik, mint a másik. Ha az (5) és (6) ellenállá­sokat úgy méreleznők. hogy a kisülő­áram bizonyos erőssége esetén mindkét sr> szakasz ugyanannyi meleget adjon kifelé, akkor a hőfejlesztésnek a lámpa kigyulása előtt kellene egyenlőtlennek lennie, mert akkor a lágyulás előtt azonos áram más­más nagyságú ellenálláson folynék át; de 90 a kigyulás után is a kisülőáram erősségé­nek bármely változása — a gyakorlatban ilyen változások nem kerülhetők ki — a hőfejlődés egyenlőtlenségét idézné elő. Az (5) és (6) tekercseknek az 5. ábrán látható 95 elrendezése esetén ellenben a két tekercs­szakaszban folyó áramok 'különböző volta nem hat ki az egész emittáló elektróda­felület egyenletes bővülésére, mert ez eset­ben a fűtőtér minden egyes keresztuietsze- 100 lén a fűlőáramok egyenlő összege folyik át, bármiként változzék is ez az összeg vagy oszoljék meg az egyes (5) s ((!) te­kercsek közölt. A találmány érielmében tehát gázkisülé- 105 ses lámpák elektródáinak közvetett, fűtése esetén oly fűlőtckercsck vagy egyéb fűtő­testek (pl. fűtőszálak), amelyeknek egyes szakaszain más-más erősségű áram folyik ál, akként rendezendők el, hogy a íűtőlér 110 minden egyes keresztmetszetén azonos ösz­szegű áramok folyjanak át. Ha valamely elektródában egymás ni,el­lett több fűtőlekercset vagy fűtőtekercs­szakaszt rendezünk el, egyáltalán nem 115 szükséges, hogy méreteik egyenlőik le­gyenek. így pl. az 5. ábrán a ((>) mel­lékáramköri ellenállás igen vékony drót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom