120151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás raktári kártevők, különösen gabonazsizsik irtására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120151. SZÁM. IV/H/L. OSZTÁLY. — G. 8661. ALAPSZÁM. Eljárás raktári kártevők, különösen gabonazsizsik irtására. Geréb József oki. vegyészmérnök, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 17-ike. A raktári kártevők által okozott kár közismert és; elkerülése a raktározott áruknál (élelmiszer, ruha, lakás, gabona) mindig nehéz feladatot jel'&nt. Elég, ha fel-5 említjük, hogy pl. Németországban a gabonazsizsik (Calandra granaria) raktárházakban az egés% te>més 2—3%-át pusztítja el, amivel kb. 100 millió márka kórt okoz. De az, egyéb kártevő rovarok, 10 mint a hangyák, a különböző magvakban (borsó, lenese, bab stb.) élő zsizsikelk, liszt-, ruha-, stb.-molyo'k, szuhok, légynyüvek, szőrmekártevők, svábbogarak, poloskáik stb. stb. által okozott kár valószínűleg 15 még sökkal nagyobb. Természetesen ilyen nagy értékeknek megmentése nemcsak üzleti érdek, hanem elsőrendű nemzetgazdasági feladat is. Ezt a fontos feladatot még mindig nem 20 sikerült kielégítően piegoldani, mert a mai használatos eljárások mindegyikének valamilyen műszaki, vagy gazdasági hátránya van. A tisztán mechanikai, vagy biológiai 25 irtási módok legtöbbször a kártevők életmódja. miatt sem adhatnak kielégítő eredményeket. A permetezési eljárások nehezen viihetők keresetül, a permetté legtöbb esetben írem közömbös az árura, hanem üO inkább á^tahnas. . . Legjobban . bevált a gázzal való irtás, amihez matúlnyomóan mérges gázokat használnak. Ezeknek nagy hátránya, hogy nemcsak a kártevőkre, hanem a magasabb rendű élőszervezetekre, elsősorban az em- 35 1 serre is mérgezően hatnak. A közismert ciánnak,. vagy szénkénegnek éppen rendkívüli mérgező képessége (amihez a szénkénegnél még nagyfokú tűzveszélyesség is járul) akadályozza általános használha- 40 lóságát. Az emberi és állati szervezetre nem mérgező gázok és gőzök legtöbbször a rovarokra is kevésbé toxikusak. Kutatásaim közben arra a meglepő felfedezésre jutottam, hogy a tökéletesen 45 közömbös, színtelen, szagtalan, ízetlen kénhexaíluorid gáz (SF6) a rovarokra igen erősen, mérgezőén hat, anélkül, hogy az emlberi, vagy magasabb rendű állati szervezetre ártalmas lenne. A kénihexa- 50 íluorid a kén összes szabad vegyértékének lekötése következtében (SVT) mint alig reakcióképes gáz ismeretes sok esetben olyan semlegesen viselkedik, mint pl. a nitrogén. Annál feltűnőbb az a fél- 55 fedezésem, hogy ez a nagy stabilitású csaknem indifferens vegyület rovarokikai szemben mérgezőbbnek bizonyult, mint a ciánhidrogén. Kísérleteim azt mutatták, hogy az egyik, 60 gyakorlatban igen veszedelmes, kártevőnek, a gabonazsizsiknek (Calandra granaria) -a kénhexafluorid tökéletes irtószere, így pl.= 0,2 0,25 » 0,5 » % SF6 tartalmú levegőben 24 » » óra múlva 82%, » 72%, » 82 %, 48 óra múlva 90% » » 95% 100°/, 0 rovar nusztult el. 1% (térf.) feletti töménységben 1—2 óra alatt minden rovar el pusztult. Í7
