120142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás merevítő betétek előállítására

31egjelent 1939. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120142. SZÁM. J/d. (IY/h/1.) OSZTÁLY. — C. 4933. ALAPSZÁM. Eljárás merevítő betétek előállítására. Comptoir de l'Industrie Cotonniére cég, Paris. A bejelentés napja 1937. éri március hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1936. évi május hó 23-ika. A találmány eljárás férfiingek félig kemény és kemény, rávarrott és külön gallérjaihoz, kézelőihez, valamint mellrészeihez alkalmas merevítő betétek előállítására, kü-5 lönösen azzal a céllal, hogy az említett cikkek keményítése elkerülhető legyen, továbbá mindennemű olyan ruházati cikkekhez, melyek rendeltetésüknél fogva kemény vagy félig kemény részeket igényelnek és 10 melyeket mosással tisztítanak. Eddig az említett ruházati cikkek előállítására szövetből, papirosból vagy hasonló termékekből készült merevítő betéteket alkalmaztak, ahol is a betét anyagát, külőnö-15 sen telítéssel, cellulózaéterekkel, gumiszerű anyagokkal, természetes gyantákkal, továbbá szintézissel előállított gyantákkal, főleg vinilgyantákkal kezelték. Az ilyen betétek előállítására már szá-20 mos eljárást ajánlottak, de a leírt módon telített betétekkel feldolgozott áruknak bizonyos hátrányaik vannak. így pl. a oellulózaszármazékokkal telített betétek általában csak kevés házi mo-25 sást állnak ki. A szintézises gyantákkal, különösen a vinilgyantákkal kezelt betéteknek nagy hátránya, hogy a betéteket borító és velük érintkezésben levő szövetek belső oldala nem tisztítható; a betét ugyanis tisz-80 títás közben az említett borító szövethez ragad, mert a gyantaszerű anyagokat, melyekkel a szövetek impregnálva vannak, eddig úgy választották, hogy a víz, forrási hőfokán még ragasztóképességüket megtar-35 tották és csak a vasalási hőmérsékleten, tehát 120—150 C°-on lágyultak meg. Már megfigyelték, hogy az utóbb említett hátrány, mely a szintézises gyantákkal, különösen vinilgyantákkal kezelt betéteket borító szövetek belső oldalának teljes tisz- 40 títását lehetetlenné tette, idővel csökken. A telítőanyag ugyanis a víz forrási hőmérsékletén nem lágyul meg, tehát az víz számára áthatlan marad, de az ilyen betétekkel feldolgozott áruk első mosása után a 45 körülbelől 70—80 C°-on, tehát jóval a telítéshez használt gyantaszerű anyag olvadáspontja alatt végzett mosás folyamán fellépő erőművi hatások következtében a gyantaszerű anyag rétegében repedéseik vagy sza- 50 kadások képződnek, melyek ezután lehetővé teszik, hogy a rákövetkező mosásoknál a víz a betéteken könnyen áthatoljon és így a borító szövetek belső felületével részletesen érintkezésbe jusson. 55 Ennek ellenére a betéteket borító szövet belső oldalának azok a részei, melyek a mosás alatt keletkező résekkel nincsenek szemben és melyek ennek következtében a későbbi mosások folyamán is a betétek- 60 héz ragadnak, a vízzel nem jutnak érintkezésbe és így az áru sohasem tisztítható teljesen meg. A találmány, mely vinilgyantákkal történő kezeléssel kapott betétekre vonatko- 65 zik, a fenti hátrányok elkerülését célozza és olyan betétes áruk előállítását teszi lehetővé, melyek tökéletesen moshatók, vagyis a betéteket borító szövet belső oldala a mosások folyamán tökéletesen meg- 70 tisztítható és emellett az áru igen nagy számú mosást kiáll, anélkül, hogy a mosások során a telítéshez használt gyantaszerű anyag eltolódnék vagy a kész áru különböző pontjain felhalmozódnék. 75 A találmány szerinti eljárás abban van,