120115. lajstromszámú szabadalom • Cseppfolyós vagy gáznemű tüzelőanyaggal táplált tűzhely

Megjelent 1939. évi március hó 1-én. MA0TAK KIBÍITI ^^^^ 8ÍABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120115. SZÁM. II/IL. OSZTÁLY. — B. 12901. ALAPSZÁM. Cseppfolyós vagy gáznemű tüzelőanyaggal táplált tűzhely. Böszörményi Jenő mérnök, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi december hó 13-ika. A találmány főként petróleummal vagy egyéb cseppfolyós tüzelőanyaggal vagy gázzal üzemben tartott olyan lapos lánzgójú tűzhelyek javítása, amelyeknél a belek egy-5 mással párhuzamosan vannak elhelyezve és az égéstermékeket hosszúkás keresztmetszetű kürtő vezeti a fűlendő helyre, pl. főzőtűzhelynél a főzőlaphoz. Az eddigi ilyen tűzhelyeknél a főzőlap 10 két egyenlő nagyságú vízszintes lemez és összekötő oldalfalak alkotta üreges szekrényből állott. A felső lemezen vannak a szokásos főzőlyukak, a középső lyuk alatt torkoiik be a kürtő, még pedig úgy, 15 hogy a kürtőnyílás hossztengelye párhuzamos a főzőlap hossztengelyével. Ez évtizedek óta használatos elrendezés azonban nem előnyös, mert az ilyen tűzhelyen csak a középső főzőlyukon le-20 het főzni, míg az oldalsó lyukakon, az égéstermék helytelen vezetése miatt, legfeljebb csak előmelegíteni lehet. Ha már cseppfolyós tüzelőanyagú tűzhelyeknél a függélyes kürtőt el nem kerülhetjük, arra 25 kell törekednünk, hogy legalább az oldalirányú elvezetésnél minél tökéletesebben hasznosíttassanak az égéstermékek, vagyis, hogy minél kisebb legyen a gázok kiterjeszkedése, szabálytalan áramlása (örvény-80 lése) és a kisugárzás okozta hőveszteség. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrájájn az összehasonlítás kedvéért egy ismert rendszerű, három főzőlyukas főzőtűzhely elrendezését mutatjuk be hosszmetszetben 35 és felülnézetben. (1) jelöli a kettős lángzót, (2) a kürtőt, (3) a főzőlap felső lemezét, az (a^ b, c) főzőlyukakkal, (4) annak alsó lemezét, (5) az oldalfalakat és (f) a szélső falak nyílásait az égéstermékek elvezetésére. Az égéstermékek — ez esetben — a kürtőből kilépve, hirtelen nagy térfogatú térbe jutnak és kiterjeszkednek, ami lehűléssel jár, ezenfelül pedig a kürtő célszerűtlen beállítása következtében kétsze- 45 res irányváltozást is szenvednek, amikor is ütközés folytán örvénylésbe jönnek és elsősorban olyan felületek (oldalfalak) felé terelődnek, amelyeket melegíteni nem célunk. Másrészt pedig a nagyterjedelmű(, 50 szekrényalakú főzőlapnak igen nagy lévén a kisugárzó felülete, a szekrényfalaknak átadott meleg is nagyrészt kárbavész. Ezzel szemben a 3., 4. és 5. ábrán hosszmetszetben, felülnézetben és kereszlmet- 55 szetben bemutatott, új elrendezésű főzőtűzhely a következő szerkezeti eltéréseket mutatja: a) az (1) lángzó párhuzamosan fekvő lapos belei és az égéstermékeket felfogó 60 és felvezető, hosszúkás szelvényű (2) kürtő a főzőlap hosszirányára keresztben állanak. b) A főzőlap alsó (4) lemeze jóval kisebb a felső (3) lemeznél s ennek megfen 65 lelően az (5) oldalfalak is jóval beljebb kerülnek és ennélfogva c) az égéstermékek elosztására keskeny, a kürtő méretének és a főzőlyukak átmérőinek megfelelő vagy ezeknél nem lé- 70 nyegesen nagyobb szélességű és célszerűen csak a szélső főzőlyukak külső pereméig terjedő (d, e) csatornákat alkotnak.