120079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Braun-féle csövek fényerejének szabályozására

2 120079. kép jellegének megváltoztatásakor és különösen a Braun-féle cső kicserélésékor oly sok fáradsá^gal jár, hogy nem szakember a gyakorlatban semmiesetre sem 5 alkalmazhatja. Továbbá figyelembe kell vennünk, hogy a cső szokatlanul hosszú ós a fűtőszál állandóan nagy igénybevételnek van alávetve, úgyhogy az ilyen csövek élettartama meglehetősen kicsi. 10 Végül ennek a szabályozásnak az érzékenysége nagyon csekély. Meglehetősen nagy szabályozófeszültségek szükségesek, úgyhogy az erősítőt nagy anódfeszültséggel és drága csövekkel kell ellátni. 15 A találmány értelmében a fényerő szabályozását a fűtőszálból, illetve katódából kilépő elektronok számának változtatásával létesítjük. A 349.838. számú német szabadalom szerinti rács alkal-20 mazásával való szabályozás azért okoz nehézségeket, mert a rácf

feszültségnek megváltoztatásával egyidejűen az elektronsugár sűrűsége is megváltozik. Csupán egyetlenegy rácsfeszültségnél keletkezik 25 éles fényfolt a fluoreszkáló 'ernyőn. Minden más feszültségnél a folt nem éles, elmosódott és semmiképen sem kerek. A sugár többé mm egynemű és ennek következtében az eltérítő feszültségek 80 különbözőképen befolyásolják. A találmány annak a felismerésén alapszik, hogy a kibocsájtott elektronok számától függetlenül mindig egynemű, hengeres sugarat kell létesítenünk. A 35 találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy az elektronok mennyiségének szabályozását és az elektronsugár sűrítését (koncentrációját) egymástól elválasztjuk. Áz elektronok a katódától kiindulva 40 először szabályozó mezőn mennek keresztül és azután kerülnek a sűrítő mezőbe, amely számuktól függetlenül élesen körvonalazott körhengerré tereli össze őket. A találmány szerinti eljárásnál és beren-45 dezésnél „mező" alatt mindig villamos mezőt kell érteni. Az elektronok a fűtőszálból a cső tengelyével csaknem párhuzamosan lépnek a szabályozó mezőbe. A sűrítő mező lényegileg tengelyirányú, 50 de erővonalai kis mértékben a tengely felé konvergálnak. így az elektronok a sugár tengelye felé irányítódnak, úgyhogy a fluoreszkáló ernyőn éles folt keletkezik. 55 Az 1. ábra a találmány példaképem megoldási alakját mutatja. A (K) katódot a (W) Wehnelt-henger veszi körül és vele szemben van a szabályozó mező (A g

) anódja. (Ak) a sürítőmező anódja. (P,) és (P2

) eltérítőlemezek. A Wehnelt-henger 60 belsejében kerek lemezke van, melynek furatán a (K) fűtőszál nyúlik keresztül. A Wehnelt-henger a katóddal szemben negatív potenciálra töltődik fel, az (As

) anód azonban a katóddal szemben pozitív. 65 Az elektronok számát úgy változtathatjuk meg, hogy a szabályozómező anódjának, vagy a Wehnelt-hengernek potenciálját változtatjuk. Az elektronok a szabályozómezőn át a tengellyel csaknem pár- 70 huzamosan mozognak és azután a süritőmezőbe (az (As

) és (At) anódok közé) jutnak. Az ábra nagyjából mutatja a mezővonalak menetét. Az erővonalaknak a tengely felé irányuló kismérvű konver- 75 genciája, vagyis a sugárirányú összetevő világosan felismerhető. Ez a mező az elektronsugarat mindig, tehát az elektronok mennyiségétől függetlenül, megsűríti. Mégis, ha az elektronok száma 80 nagyon kicsi, akkor kissé kiszélesedik á sugár, minthogy ilyenkor kismérvű túlsürítés lép fel. Nagyon erős elektronáram-^ nál szintén kiszélesedés áll be, minthogy -nem valamennyi elektron hagyja el a 85 szabályozómezőt ugyanazon irányban. Azonban igen tág határokon belül állandóan kerek, éles fényfoltot létesíthetünk. Minthogy csupán az lényeges, hogy az r elektronok a katódot a tengellyel pár- 90 huzamos irányban hagyják el, a fütőszál gyűrűalakú lehet. Ez az elektronok számát és ezzel együtt a fluoreszkáló folt fényerejét lényegesen fokozza. c Az (A„) anód a szabályozómező felé 95 szűkülő kúpos vájatú test lehet. Nagyon széles elektronsugár esetén ajánlatos a vájat határvonalát a 2. ábrán látható görbe szerint kialakítani, amikoris á . külső elektronok erősebben terelődnek 100 befelé, mint azok, amelyek már a tengely közelében vannak. Ez általában üreges gömbalakú szabályozó anóddal érhető el, ha a sugarat és a távolságokat megfelelően . : méretezzük. 105 Az egyes 1. ábra szerinti elektródok távolságainak pontos betartása technikai-' lag nehézségekbe ütközik. Ezért célszerű a berendezésekben amelyben a csöveket * . alkalmazzuk, olyan eszközöket elhelyezni, no melyek révén a Wehnelt-hengernek és a szabályozómező anódjának potenciálja megváltoztatható. Hogy a fluoreszkáló folt fényerejének ^ megváltoztatásához kis szabályózófe- ns szültségek elegendők legyenek, ajánlatos az összes süritőfészültségét, kb. tízszer akkorára választani, mint a szabályozó-