120074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék különleges szemcse szerkezetű ólomfesték előállítására

állandóan azonos minőségű ólomfehéret előállítani, ha szóda képződés szabályo­zását a gyakorlatban megfelelően esz­közöljük. Az eljárásnál nátriumklorátos $ fürdőnek ellugosításával kapunk szódát olyan alapon, hogy a nátronlúgot tar­talmazó klorátos elektrolitet az elektro­litikus berendezésen kívül eső tartányban szénsavval telítjük és az így létrejött 10 szódás elektrolitet vezetjük be az elektro­lizáló kádakba. Lényeges feltétel az, hogy a fürdő szénsavtartalma a kísérleti ered­ményeim szerinti határok: 300—600 liter/ m3 között mozogjon. A fürdőben jelenlévő 16 szóda és nátriumbikarbönát aránya úgy választandó, hogy mindenkor a nátrium­bikarbönát legyen túlsúlyban. A legjobb eredményeket akkor értem el, ha a szóda és nátriumbikarbönát arányát 1:10-nek 20 választottam. Az eredményt kedvezően befolyásolja továbbá még az is, ha a fürdőbe bocsátandó elektrolit pH-értéke legfeljebb akkora, hogy az oldat 0,1%-os alkoholos fenoltaleinofldatot még nem fest M vörösre. Áz elektrolit előállítására cél­szerűen olyan tornyot alkalmazok, mely­nél a szódaképződés 11 méter vízoszlop­magasságnak megfelelően történik. A bejelentéshez csatolt rajzon szem-80 léltetem ezt a tornyot. A rajzon (a)-val jelölt rész a torony testét ábrázolja, (b) a szénsavvezeték csöve, melynek segít­ségével történik a C02 adagolása. Ennek a csőnek a végén egy ú. n. esőző rózsa 35 van. Ebből áramlik ki nyomás alatt a CÖ2 . A (c) leeresztőcsapon engedjük le az edényből a megfelelő összetételű elekji Irolitet. (d) az elektrolit vízoszlop magas­ság jelölése. 40 Míg régebbi elektrolitikus eljárások nátriumacetát elektrolízissel dolgoztak, aminek az ecetsavnak az ólomra való különleges hatásánál fogva hátrányos hatásai voltak, az újabb elektromos el­-45 járások íőként klorátot, vagy nitrátot alkalmaznak. Vizsgálataim szerint mind­egyik sónak megvannak a maga hátrányos szekundér reakciói az elektrolízisnél, miért is én a klorát és nitrát elegyét alkal­mazom. Az említett hátrányok a két 60 sónak bizonyos, kísérleteim szerint meg­állapított, legkedvezőbb aránya mellett teljesen kiküszöbölhetők. A felsorolt legkedvezőbb kísérleti fel­tételek mellett (áramsűrűség, szénsav- 55 tartalom, karbonátbikarbonát, arány, klorát-nitrát arány) elektrolízis útján elő­állított ólomfehér jellemző tulajdonságai: 1. A mikroszkopikus képen a szemcsék nagysága lényegesen kisebb, mint a 60 kamrafehérnél és más szemcsealakzatot mutatnak. A kamra-fehér különálló szem­csékből áll, míg az elektro-fehér vég­telenül apró szabálytalan félgömbszerű alakokba agglomerált szemcsecsoporto- 66 kat mutat. 2. A kamra-fehér átengedi a polarizált fényt, az elektrofehér vissza­veri. E két jellemző tulajdonságú ólomfehér csakis fentiekben leírt eljárással állitható 70 elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ólomfehérnek elektrolitikus úton való előállítására egyfolyadékú cellákban, azzal jellemezve, hogy A 75 fürdőkben jelenlevő elektrolitban a COj mennvisége ms -ként legalább 300 liter és legfeljebb 600 liter, továb­bá, hogy a fürdőkben a nátrium­bikarbönát mennyisége a szóda meny- BO nyiségéhez képest túlsúlyban van. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja* azzal jellemezve, hogy a fürdőkbe bocsátandó elektrolitoldat pH maxi­muma akkora, hogy az oldat 0,1%-os 65 alkoholos fenolftaleinoldatot még nem fest vörösre. 3. Az 1. vagy 2. alatti eljárás kivitéii módja, azzal jellemezve, hogy elektro­lit gyanánt alkaliklorát és nitrátolda- BO tának elegyét alkalmazzuk. 4. Készülék az 1—3. igénypont szerinti eljáráshoz használt elektrolit előállí­tására, azzal jellemezve, hogy az eljárással kapcsolatos szódaképződés 85 11 méter vízoszlopnak megfelelő hen­gerben történik. 1 rajzlap melléklettel X'Jb b-íol

Next

/
Oldalképek
Tartalom