120051. lajstromszámú szabadalom • Vasbatonalj vasúti sínekhez és berendezés ily vasbetonaljak előállítására
120051. Ami a vasbe'.on-magánaljakat illeti, ezeknél a vértezet a magánalj alsó részében, vízszintesen elrendezett keretből áll, melynek hosszoldalait egymással párhuzamos, 5 kerek vasszálak kötik össze, továbbá olyan függőleges elrendezésű vasszálakból, amelyek az előbb említett vasbetéLnek összetartását és kívánt helyzetét biztosítják. A találmány egy példaképem kiviteli 10 alakját a mellékelt rajzon tüntettük lel, amelyen az 1. ábra a találmány szerinti vasbetonalj felülnézete, míg a 2. ábra az annak megfelelő oldalné-15 zet. A 3. ábra keresztmetszet. A 4. ábra a sín alátámasztására való vasbeton-ma«ánaljai felülnézetben, az 5. ábra pedig ugyanazt homloknézel be». 20 tünteti fel. A (i. ábra a vasbetonalj egyik fejét nagyobb léptékből tünteti fel, amelyen a vasbetét szerkezete is látható. A 7. ábra a 6. ábra A—B vonala mentén 25 vett hosszmetszet. A 8. ábra a 6. ábra C—D vonala mentéin eszközölt keresztmetszet míg a 9. ábra a vasúti sínnek tirefond'-csavarral való megerősítési módját metszetben 30 illetve nézetben tünteti fel. Az 1—3. ábrákon bemutatott foganatosítási példa szerint a sínalj vasbetonból készült, tehát két vértezett (1) és (2)tömbből vagy fejből áll, melyeknek alakja a 35 rajzon feltüntetett alaktól eltérő is lehet. A két vasbetonfejet az I-keresztmetszetű (3) gerenda köti össze egymással, mely végeivel mélyen az "(i) és .(2) tömbökbe hatol. Az (1) és (2) vasbeton-fejek 40 felső lapjai úgy vannálc mélyítve, hogy a mélyedés a (4) alátét befogadására alkalmas, melyre azután az (5) sín talpa kerül. Az összekötő (3) gerendának a két (1) és (2) vasbeton-fej közötti részét kél-45 oldalt beton borítja, mely (fi) betonbevonat a 3. ábrán látható. Ha a pálya csak kisebb mérvű igénybevételnek van alávetve vagy pedig a pálya nyílegyenes, akkor — miként már a fen-50 többiekben említettük — az itt leírt vasbetonaljat vagy az ilyen aljaknak egy részét ugyancsak vasbetonból való magánaljakkal (4. és 5. ábra) hetyeltesítheljük, amelyeket megfelelően vértezünk és ame-55 Ivek a 7. ábra szerint kiképezett vasbetontömbök, tehát pl. hasábalakú tömbök tetszés szerinti lerézselésekkel lehelnek, amint ilyenek a 8. ábrán is láthatók. A vasbetonalj (1) és (2) fejei a B- 8. ábrákon feltüntetett módon vannak vér- 60 tezve vagyis a vasszálból hajlított; két hosszanti, függőleges vasbetét hossztartól alkot, amely az összekötő (3) gerenda vége közelében van elrendezve. Az ugyancsák vasszálból, hajlítással létesített, vízszintes 65 (12) vasbetétnek több ága van és e betét az (1) illetve (2) fej fenéklapja közelében foglal helyet, alak tekintetében pedig alkalmazkodik a fenék körvonalához. E vízszintes fekvésű (12) vasbetét arra való, 70 hogy a fellépő húzóigénybevótelt egyenletesen elossza. Az említett (10, 11, 12) vashetéteket bizonyos számú, harántsíkokban elhelyezeti, ugyancsak vasszálból való (13) abroncs veszi körül, amelyek egymás- 75 tóli távolsága megfelelően van megválasztva. E (13) abroncsok tartják össze a már leírt betéteket, miértis kellően az utóbbiakhoz vannak erősítve. Ilyen módon a (10, 11, 12) betéteknek helyzetét is biz- 80 tosílják és azonkívül az (1) és (2) fejeknek már említett, sínalátétlemezt felvevő mélyedése helyén vértező betétet is alkotnak. Az (1) és (2) fejben elhelyezett, vasszálból készült e különféle betétek 85 együttesen merev és alaktartó, kosárszerű vázat alkotnak. A 9. ábrán a vasúti sínnek közvetlenül a vasbetonaljba csavarolt csavarral való megerősítési módját tüntettük fel. A kü- 90 lönleges alakú csavar a csavarmenetes (14) orsóból és ehhez csatlakozó,, olyan rövid (15) nyakból áll, amilyen rövid nyak a meleg úton való előállításnál csak lehetséges. Ennek az a célja, hogy a vasbeton- 95 aljba illesztés olyan szoros legyen, amilyen csak egyáltalában lehetséges és így a rongálás lehetősége a minimumra csökkenjen. Egyébként r/ ilsía.la leérősítő-csavar->k 100 méretei elég" szigorú határok között mozognak és azokat e célra szolgáló terhelési táblázatok adják meg úgy, hogy a mindenkori lecrősílő-csavarok és az ezeket felvevő lyuk közölli szabadjálék a rnegerő- 105 síféstől kívánt szilárdsággal összeegyeztethető balárok között marad, A leerősítőcsavart a vasbetonaljban létesített .(16) lyukba csavaroljuk amelyet a vasbetonalj öntésével egyidejűleg állítunk elő és e 110 lyukban csavarmenetes (17) fémbetétet helyezünk el, amely a becsavarolaiidó tirefond-csavar külső alakjának felel meg, de méretei ez utóbbiénál valamivel nagyobbak. 115 A csavar és a lyukfal közötti hézagot