119999. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1939. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁtYl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119999. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. P. 9029. ALAPSZÁM. Villamos kisütő'cső. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken cég", Eiiidli ove 11-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 18-ike. Ismeretes a nagynyomású higanygőzki­sülőcsőben lévő higany mennyiségét ak­ként méretezni, hogy a rendes üzem köz­ben az összes higany elgőzölög és a hi-5 gany túlhevítődik, úgy hogy a gőz telí­tetlen. Ezzel elérjük, hogy az üzem köz­ben a higanygőz sűrűsége állan-Jó, úgy hogy a kisülés égési feszültsége az áramerős­ség vagy hővezetés változásainál csupán 10 kevéssé változik. A higanynak e méretezését rendszerint úgy érjük el, hogy a kisütőcsőbe pontosan lemért vagy méretezett mennyiségű hi­ganyt juttatunk. Nagyszámú kisütőcsövek-15 nek gyári úton való előállításánál az a hátrány adódik, hogy az egyes kisütőcső­vekben az üzem közben a fémgőz sűrűsége nem mindenkor azonos, amit a csövek ki­sütőtereinek egymástól különböző térfogata 20 idéz elő. Nyilvánvaló, hogy azonos hi­ganymennyiségek bejuttatásánál a legna­gyobb térfogatú kisütőlérrel ellátott ki­sütőcsőnek a legkisebb gőzsűrűsége és azo­nos áramterhelésnél, a legkisebb égési fe-25 szültsége van. Egyenletes termék elérésére a kisü lőterek térfogatainak csupán igen csekély eltéréseit engedhetjük meg, ami a gyártást nehezíti, különösen ha a kisütő­csövet nehezen olvadó anyagból, különö-30 sen kvarcból készítjük. Miután ez az anyag a közönséges üvegnél nehezebben megmunkálható, a gyári úton való elő­állításánál a kisütőterek térfogatainak el­térései rendszerint nagyobbak, mint az 35 esetben, ha-a csöveket alacsonyabb olva­dáspontú, könnyebben megmunkálható üvegből készítjük. Ugyancsak ismeretes, hogy a kívánt hi­ganymennyiséget a kisü'.ő2sőbe akként jut­tatják, hogy a csövet higanyt tartalmazó 40 tartályhoz csatlakoztatják és e tartályból a kisütőcsőbe;, melyben egyidejűleg kisü­lés megy végbe, higanyt desztillálnak át. E deszillálás közben a kisülés égési fe­szültsége a higanynyomás növekedésével 45 fokozódik. Az áldesztillálást addig foly­tatják, míg az égési feszültség bizonyos értéket el nem ér és ezután a higany­tartályt leforrasztják. A kívánt fémmeny­nyiség bejuttatására való ez eljárás azon- 50 ban körülményes és időtrabló. A találmány oly villamos kisütőcső, melynek kisüLő'ere fémgőzt tartalmaz, kü­lönösen pedig nagynyomású l'émgőzkisütő­cső és a találmány oly szerkezet, melynél 55 a telítetlen fémgőzzel kapcsolatos előnyö­ket elérjük anélkül, hogy a kisütőtérbe juttatott fémmennyiséget méreteznünk kel­lene. A találmány szerinti kisütőcsövet a ki- 60 sütőtérrel határos oly segédtérrel látjuk el, mely a kisütőtér falának egy részét érintő folyadékot és gáztöltést tartalmaz és melyet akként képezünk ki, hogy a fo­lyadék gőze, ha a kisülés révén fejlesztett 65 hő a folyadékot forrásba hozza, a kisütőtér falával egybe nem eső falrészen konden­zálódik, mimellett gondoskodunk arról, hogy a csapadék a folyadékhoz visszafoly­hassék. 70 A kisülés révén fejlesztett hő a kisütő­tér és a segédtér közötti válaszfalat és így a segédtérben levő folyadékot is hevíti. Ez a folyadék azonban a forráspontjánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom