119992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csontliszt szemcsézésére
Megjelent 1939. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í19993. SZÁM. IV/li/1. (K/h.) OSZTÁLY. — II. 10178. ALAPSZÁM. Eljárás csontliszt szemcsézésére. Hungária" Műtrágya, Kénsav és Vegyi Ipar Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 29-ike. A csoiitlisztben lévő foszforsavat, mint A esoníliszt e szemcsézése csontlisztnél 35 ismeretes, vagy ásványi savakkal való egyébként adódó elporlási veszteséget kifeltárással alakítják át vízben oldható küszöböli, lúgos kémhatásuknál fogva pe foszforsavat tartalmazó csontlisztsziiper- dig a kapott szemcsék a Thomas-salakhoz 5 foszfáttá, mely savanyú kémhatású és és a Rhenania-foszfáthoz hasonlóan alkalínint ilyen az újabb agrokémiai vizsgála- masak savanyú kémhatású talajok trátok szerint savanyú kémhatású talajok gyázására. trágyázására nem alkalmas, vagy pedig a A szemcsézett és alkalikus kémhatású csontlisztet eredeti állapotában savanyú csontlisztet a találmány szerint úgy állitiü kémhatású, azaz mészben szegény talajok juk elő, hogy megfelelő, egyébként ismert trágyázására használják. gépben a csontlisztet annyi mésztejjel ke- 45, Az eredeti csontlisztnek trágyázásra, verjük, hogy az igényelt hígossági fokot való felhasználása hátrányos azért, mert e l ^jük. A mésztej egyszersmind a szemtöbb mint 50%-a porfmom és ezért kiszó- nézéshez szükséges kötőanyagot alkotja. 15 rása alkalmából a gazdát elporlási vesz- A mésztcjjel bensoleg elkevert csontlisztet tőségek érik, elsősorban a kisgazdákat, a megfelelő, ugyancsak ismert készülékben 50 kis terjedelmű földeknél. További liátrá- szemcséjük és nagy felületen meleg füst nya a csontlisztnek, hogy nom lévén alka- "; 'i y 'cl t Hatásának tesszük ki; e művelettel likus kémhatású, savanyú talajok neutra- szárítás ú t Ján a fölös vizet eltávolítjuk, a 20 lizálását nem segíti elő. A neutralizálás Histgázok szénsavtartalma pedig a mészesak talajoknak trágvamésszel való 'p Je t mészkarbonáttá alakítja át. A szem- 55 előzetes kezelése útján érhető el. csé z «t t fsontíisat kötőanyaga tehát a mésztej karbonizálása útján előállított mész-A műtráigyájzás szempontjából hátrányos karbonsít nagy lisztíinomság kiküszöbölésére tör " Tekintettel arra, hogy az eredeti csont-25 téntek már olyiránvú kísérletek, hogy a üsz j . 28—32% összes foszforsavat tartal- 6 0 csontokat durvábban őrlik és a finom maz> a mezőgazdaság pedig 18—20% összhsztet szí tál ás útján távolítják el, ez az f0 S zforsavtartalmú műtrágyát igényel, a eljárás azonban, tekintettel arra, hogy a r .so n tlisztet a szemtsézósi művelet előtt csontlisztnek közel 50% a porfmom ma- leverhetjük már ismert hígító, a nővér 80 rad. nem bizonyult gazdaságosnak. Iiye k fejlődését előmozdító táp-, illetőleg 6 5 A találmány szerinti eljárással sikerül stimuláló anyagokkal, amilyenek pl. kália csontlisztet teljes egészében szenicsézni, tartalmú földpátok vagy dolomit, vagy sőt egyúttal kellő lúgos kémhatású (pH ezeknek kombinációja, vagy más káli-, 9—10 értékű) műtrágyává is átalakítjuk. magnezia-, borsav- és fémtartalmú sók.
