119980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsaveszterek elszappanosítására, alkoholpárlatok egyidejű nyerése mellett

2 119980. tes kalciumhidrátot és ezzel ekvimoleku­láris mennyiségű vízmentes nátriumkar­bonátot adagolunk 85 C°-nál, akkor a me­legveszteség ellen védett reakciókeverék 5 csakhamar reagálni kezd és miközben hő­mérséklete a saját reakciómelege folytán körülbelül 130°-ra emelkedik, egyrészt víz­mentes nátronszappan képződik, más­részt vízmentes glicerin szabadul fel. Is­iO meretes volt eddig, hogy mésztejjel ke­zelt zsiradékok, a víz forrpontjára mele­gítve, mészszappanokká alakulnak át és ugyancsak ismeretes volt, hogy az így készült mészszappanok vizes szódaoldat-55 tal forralva nátronszappanokká átalakít­hatók. Természetesen ez az átalakulás haműzsír használata mellett káliszappa­nokra vonatkozik. De, hogy e kettős re­akció, víz távollétében, még alacsonyabb 20 hőfoknál lezajlik, mint az előbb említett mésztejjel való reakció, erre véleményem szerint kísérletek nem tétettek és így ezek eredményei ismeretlenek maradtak. A vízmentes szappanok és a vízmentes gli-25 cerinek, eszterek hidrolízise útján való előállítása, oly alacsony hőfokon- mint a fentjelzett, lényeges előnyt biztosít azok­kal az eljárásokkal szemben, amelyek az eszterek hidrolízisét és a tömény glicerin 30 gyái'tását csak 2000° feletti hőmérsékle­teknél vélik elérni. A gliceringyártás egyik nagy nehéz­sége, hogy a renyhe gliceringőzök miatt a desztilláció viszonylagosan lassan halad 35 előre. Ennek következtében a glicerin­desztillációs-berendezések, a gyártott mennyiséghez képest, igen nagy terjedel­műek, tehát beszerzésük igen nagy költ­séggel jár és a desztilláció huzamosabb 4C időre való kiterjedése a dologi és sze­mélyi kiadásokat rendkívül emeli. Jelen eljárás e nehézséget a glicerin sajátos viselkedése útján küszöböli ki. Az eddigi eljárások értelmében a gyor­• 45 sahh lefolyású desztillációt vagy igen ma­gas hőfok alkalmazásával érik el (300— 350 C°), vagy pedig azzal, hogy a keze­lendő esztereket higító anyaggal keverik, mint például kerosinnal és a glicerint a 50 kerosinnal együtt desztillálják. Eltekintve attól, hogy a glicerin a magas hőfokokkal szemben, amint az, irodalomból ismeretes, igen érzékeny, a magas hőfok elérése tete­mes kiadásokkal is jár. Az eszterneik hi-55 gító anyaggal való keverése viszont a gé­pezet oly óriási megnövelését jelenti, mely mint befektetés, valamint üzemköltség szempontjából végeredményben & költsé­geket annyira növeli, hogy a régi ós új eljárás között gazdaságosság szempoinitjá- 60 ból alig marad különbség. Az én eljárásom elvben, az eddig hasz­nált és ismeretes eljárásoktól abban kü­lönbözik, hogy az eddig használt közöm­bös áramló gőz vagy gáz helyett, részben 65 vagy egészben oly gázáramot használ, amely a glicerinnel illékonyabb vegyü­letet létesít és ennek következtében ala­csonyabb temperaturánál desztillál át, mint az eddigi módszerek szerint. A sok 70 elképzelhető ilyen illékonyabb glicerin­vegyületek között gyakorlatilag könnyen megvalósíthatók azon glicerineszterek, melyeket a glicerin, példának okáért a kén vagy széndioxiddal képez. Megfigyel- 75 tetett, hogy a kéndioxidáramban 12 mm-es vákuumban, a glicerin már 130"­nái jól desztillál, holott o desztilláció 12 mm, abszolút nyomáson, vízgőzáram­ban csak 180°-nál megy végbe. Ezt az so igen nagy különbséget annak tulajdoní­tom, hogy a víz távollétében a glicerin a kénsavval oly észtért képez, amely ala esonyabb hőfoknál forr mint a glicerin maga. Hasonló körülményeket tapasztal- 85 tam akkor, ha vízmentes glicerint szén­dioxid áramban desztilláltam. Az ilyen áramban a glicerin szintén 125—140° kö­zött maradék nélkül átdesztillál. Eljárásom lényege tehát általában oly 90 gázáramok használata, amelyek a glice­rinnel bár labilis, de mindenesetre mara­dék nélkül eltávolítható és alacsonyabb foknál forró vegyületeket alkotnak, ame­lyek a termékből könnyen eltávolíthatók 95 anélkül, hogy nyomot hagynának a glice­rinben vagy más alkoholban. Ilyen gázok pl. a két fent leírt savanhidrid, a szén­dioxid és kéndioxid. Megfigyeitetett azonkívül, hogy e két 100 gáznak áramként való felhasználása a glicerin desztillációnál még egyéb igen fontos és hasznos előnnyel jár. Ha ugyanis a glicerin desztilláció ja után vagy közben e gázokhoz annyi víz- 105 gőzt adunk, hogy az így adott keverék H2 S03 , illetve H2 C03 összetételnek felel jen meg, akkor a glicerin desztillálási temperaturánál az így bevezetett gáz­elegy a képzett szappanokat elbontja, 110 úgy hogy végeredményben egyrészt sza­bad zsírsavakhoz és másrészt tömény glicerinhez jutunk. A vízmentes olajok, illetve zsírok vagy azok keveréke vízmentes elszappanosító 115 szerekkel kezelendő, miáltal elérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom