119980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsaveszterek elszappanosítására, alkoholpárlatok egyidejű nyerése mellett
2 119980. tes kalciumhidrátot és ezzel ekvimolekuláris mennyiségű vízmentes nátriumkarbonátot adagolunk 85 C°-nál, akkor a melegveszteség ellen védett reakciókeverék 5 csakhamar reagálni kezd és miközben hőmérséklete a saját reakciómelege folytán körülbelül 130°-ra emelkedik, egyrészt vízmentes nátronszappan képződik, másrészt vízmentes glicerin szabadul fel. IsiO meretes volt eddig, hogy mésztejjel kezelt zsiradékok, a víz forrpontjára melegítve, mészszappanokká alakulnak át és ugyancsak ismeretes volt, hogy az így készült mészszappanok vizes szódaoldat-55 tal forralva nátronszappanokká átalakíthatók. Természetesen ez az átalakulás haműzsír használata mellett káliszappanokra vonatkozik. De, hogy e kettős reakció, víz távollétében, még alacsonyabb 20 hőfoknál lezajlik, mint az előbb említett mésztejjel való reakció, erre véleményem szerint kísérletek nem tétettek és így ezek eredményei ismeretlenek maradtak. A vízmentes szappanok és a vízmentes gli-25 cerinek, eszterek hidrolízise útján való előállítása, oly alacsony hőfokon- mint a fentjelzett, lényeges előnyt biztosít azokkal az eljárásokkal szemben, amelyek az eszterek hidrolízisét és a tömény glicerin 30 gyái'tását csak 2000° feletti hőmérsékleteknél vélik elérni. A gliceringyártás egyik nagy nehézsége, hogy a renyhe gliceringőzök miatt a desztilláció viszonylagosan lassan halad 35 előre. Ennek következtében a glicerindesztillációs-berendezések, a gyártott mennyiséghez képest, igen nagy terjedelműek, tehát beszerzésük igen nagy költséggel jár és a desztilláció huzamosabb 4C időre való kiterjedése a dologi és személyi kiadásokat rendkívül emeli. Jelen eljárás e nehézséget a glicerin sajátos viselkedése útján küszöböli ki. Az eddigi eljárások értelmében a gyor• 45 sahh lefolyású desztillációt vagy igen magas hőfok alkalmazásával érik el (300— 350 C°), vagy pedig azzal, hogy a kezelendő esztereket higító anyaggal keverik, mint például kerosinnal és a glicerint a 50 kerosinnal együtt desztillálják. Eltekintve attól, hogy a glicerin a magas hőfokokkal szemben, amint az, irodalomból ismeretes, igen érzékeny, a magas hőfok elérése tetemes kiadásokkal is jár. Az eszterneik hi-55 gító anyaggal való keverése viszont a gépezet oly óriási megnövelését jelenti, mely mint befektetés, valamint üzemköltség szempontjából végeredményben & költségeket annyira növeli, hogy a régi ós új eljárás között gazdaságosság szempoinitjá- 60 ból alig marad különbség. Az én eljárásom elvben, az eddig használt és ismeretes eljárásoktól abban különbözik, hogy az eddig használt közömbös áramló gőz vagy gáz helyett, részben 65 vagy egészben oly gázáramot használ, amely a glicerinnel illékonyabb vegyületet létesít és ennek következtében alacsonyabb temperaturánál desztillál át, mint az eddigi módszerek szerint. A sok 70 elképzelhető ilyen illékonyabb glicerinvegyületek között gyakorlatilag könnyen megvalósíthatók azon glicerineszterek, melyeket a glicerin, példának okáért a kén vagy széndioxiddal képez. Megfigyel- 75 tetett, hogy a kéndioxidáramban 12 mm-es vákuumban, a glicerin már 130"nái jól desztillál, holott o desztilláció 12 mm, abszolút nyomáson, vízgőzáramban csak 180°-nál megy végbe. Ezt az so igen nagy különbséget annak tulajdonítom, hogy a víz távollétében a glicerin a kénsavval oly észtért képez, amely ala esonyabb hőfoknál forr mint a glicerin maga. Hasonló körülményeket tapasztal- 85 tam akkor, ha vízmentes glicerint széndioxid áramban desztilláltam. Az ilyen áramban a glicerin szintén 125—140° között maradék nélkül átdesztillál. Eljárásom lényege tehát általában oly 90 gázáramok használata, amelyek a glicerinnel bár labilis, de mindenesetre maradék nélkül eltávolítható és alacsonyabb foknál forró vegyületeket alkotnak, amelyek a termékből könnyen eltávolíthatók 95 anélkül, hogy nyomot hagynának a glicerinben vagy más alkoholban. Ilyen gázok pl. a két fent leírt savanhidrid, a széndioxid és kéndioxid. Megfigyeitetett azonkívül, hogy e két 100 gáznak áramként való felhasználása a glicerin desztillációnál még egyéb igen fontos és hasznos előnnyel jár. Ha ugyanis a glicerin desztilláció ja után vagy közben e gázokhoz annyi víz- 105 gőzt adunk, hogy az így adott keverék H2 S03 , illetve H2 C03 összetételnek felel jen meg, akkor a glicerin desztillálási temperaturánál az így bevezetett gázelegy a képzett szappanokat elbontja, 110 úgy hogy végeredményben egyrészt szabad zsírsavakhoz és másrészt tömény glicerinhez jutunk. A vízmentes olajok, illetve zsírok vagy azok keveréke vízmentes elszappanosító 115 szerekkel kezelendő, miáltal elérjük.
